• Êàòàëîã /
• Êàðòèíêè /
• Elekes Andor /
• Homor'odszentm'artoni B'ir'o...

Îïèñàíèå: Homor'odszentm'artoni Bir'o S'amuel (1665 – 1721. febru'ar 21.) erd'elyi f"okorm'anyz'osz'eki tan'acsos. M'arton Ildik'o felv'etele 2010. november 13-'an. Forr'as: commons.wikimedia.org/wiki/File:Homorodszentmartoni_(Ugron)_Biro_kuria.jpg Hozz'af'er'es: 2021.03.17 'Elete Az Unit'arius Egyh'az els"o f"ogondnoka (1718–1721 k"oz"ott). 1712-ben javasolta egy unit'arius k"oz'eptanoda fel'all'it'as'at. A kolozsv'ari ekl'ezsi'anak ezt 'irta : „l'atv'an az ifjus'agnak ez mostani veszedelmes id"okben nem 'ugy mint kiv'antatott volna nevelked'eseket, melyet ugyan causalt az fenn forgott esztend"oknek mostohas'aguk nagyobb'ara, melyek mind az csendes 'eletet, melyet a studiumok kiv'annak, mint pedig az nervusokat igen megr'antott'ak: de kiv'alt az Schol'aknak is nem az e"oj'o rend"ukben val'o 'all'asok sem quoad subsistentiam, sem quod ordinem docendi nem kev'es alkalmatoss'agot contribu'altanak arra. V'egezt"uk, ha t"obbet nem is, de celebris Schol'at erig'aln'ank ez Haz'anak k"ozepette (gondoln'ok Sz'ekely-kereszt'urra) ahov'a mindfel"ol az ifjus'ag el'erkezhetne, sz"ul"oi is ink'abb sucur'alhatn'anak, de vivendi modis holott egy olyan forma Paedogium is erig'altatn'ek, mint H'al'aban az szeg'eny 'es meg Instentatioj'ara tehetetlen, de j'o indulat'u bizonyos sz'am'u Ifjus'agnak, melyre oly fundust erig'aln'ank, mely 'allhatatos volna.” A kolozsv'ari unit'arius egyh'azk"ozs'eg, b'ar elismer'essel fogadta Homor'odszentm'artoni Bir'o S'amuel kezdem'enyez'es'et, saj'at iskol'aj'at f'eltette, mivel sok sz'ekely fi'u tanult akkoriban a kolozsv'ari tanod'aban 'es egy 'uj sz'ekelyf"oldi iskola nagy versenyt'arsa lett volna. A 18. sz'azad v'eg'ere a Homor'odszentm'artoni Bir'o S'amuel 'altal t"obb mint h'et 'evtizeddel azel"ott megfogalmazott iskolaalap'it'asi terv 'ujb'ol el"ot'erbe ker"ult, 'es ekkor m'ar maga Sz'ekelykereszt'ur k'erte a k"oz'eptanoda fel'all'it'as'anak jog'at. 1833-ban a 16 szob'at mag'aba foglal'o k"o'ep"ulet elk'esz"ult, mint azt a Sz'ekelykereszt'uri Unit'arius Gimn'azium t"ort'enelme c'im"u, 1896-ban megjelent k"onyv'eben S'andor J'anos 'irta. (106,107 old). A Th"ok"oly 'es a R'ak'oczi mozgalom h'ive, a korabeli Unit'arius Egyh'az t'amogat'oja. Homor'odszentm'artoni Bir'o S'amuel 1613-ig tart'o folytat'ast 'ir Bojthi Veres G'asp'ar „A nagy Bethlen G'abor viselt dolgair'ol” c'im"u munk'aj'ahoz, amely nem egy'eb, mint Bojti m"uve egyik r'esz'enek szabad, de kisebb kihagy'asokt'ol eltekintve l'enyegileg h"us'eges ford'it'asa. Szent'abrah'ami Lombard Mih'aly – akinek k"ulf"oldi tanulm'anyait Homor'odszentm'artoni Bir'o S'amuel t'amogatta – el"obb Homor'odszentm'artoni Bir'o S'amuel fiainak tan'it'oja, majd 1716. febru'ar 27-t"ol a kolozsv'ari unit'arius iskola tan'ara. Homor'odszentm'artoni B'ir'o csal'ad c'imere A Homor'odszentm'artoni Bir'o S'amuel felett, Kis Kendi udvarh'az'an'al mondott halotti besz'ed 1721. febru'ar 23-'an jelent meg Brass'oban, Helezd Mih'aly kiad'as'aban, magyar nyelven. Latin nyelven 'irt Genealogi'aja ugyanekkor jelent meg Michael Helczdorffer kiad'as'aban. Fia a katolikuss'a lett Homor'odszentm'artoni Bir'o S'amuel, akinek feles'ege czegei Wass M'aria. Homor'odszentm'artoni birtoka hal'ala ut'an unok'aj'aval (Bir'o M'aria) az Ugron csal'ad'e lett, majd "or"ok"os"od'es folyt'an a Zathureczkyekre sz'allt. Munk'ai B'anffy Gy"orgy gubern'ator hal'al'ara 'irt s'irvers'et ez"ust t'abl'ara v'est'ek, bet"uit aranyozt'ak 'es a halottal egy"utt kopors'oba tett'ek. Hidv'egi Mik'o Ferencz hist'ori'aja 1594–1613. Bir'o S'amuel folytat'as'aval.[1] K'eziratok a kolozsv'ari Akad'emiai K"onyvt'arban: Unit'arius Achiles, seu Demonstrationes, partim ostentive, partim apagogice, Communibus et evidentibus ex principiis deducatae, multorumque placitis tam sanae Theologiae, quam sanae Philosophiae parum conformibus, oppositae tribus exceptis concinnatae. Nemes Erd'ely Orsz'agnak Statuss'ar'ol, Lakossair'ol 'es Lak'o Hellyeir"ol s foly'o vizeir"ol val'o oktat'as. 1710. A Tripartitum Decretum ugy az Approbata Compilata T"orv'enyeknek R"ovid Summ'aja 'es Veleje. K'eziratok a marosv'as'arhelyi Teleki T'ek'aban: Notitia Status Transsylvanici cum Jure Publico eiusdem Provinciae pro captu Filioli 83. Annorum 9 pr quaestiones et responsiones accomodata Anno 1710. (Szab'o P'al 'altal 'irt m'asolata az Orsz'agos Sz'ech'enyi K"onyvt'ar k'eziratt'ar'aban). . Versus … In Decretum Tripartitum Verb"ozianum per S. B.; De Contestatione … Az successior'ol val'o Tractatus, mely Colosvarott in Ao 1603 a Colosv'ariaknak j'o m'odj'aval egym'as k"oz"ott val'o osztoz'asok dolg'ar'ol magyarul irattatott most in Ao 1705-ben. K'ezirat: Notitia status Transilvanici cum jure publico ejusdem provinciae 1710.[2] K'enosi T"ozs'er J'anos a De Typographiis et Thipographis… c'im"u munk'aj'aban neki tulajdon'itja a k"ovetkez"oket is: Observationes Oeconomicae morales.; Igazs'ag panasza Principatus Transylvaniae cum rebus memorabilibus Descriptio. A Sz'ekelyf"oldr"ol 'es Sz'ekelyek eredetir"ol.; A sz'ekelyek r'egi szabads'agair'ol, nemess'egekr"ol, s legk"ozelebb Primipiluss'agokr'ol, avagy L'o f"u nemes embers'egekr"ol. Forr'asok Helezd Mih'aly: Homor'odszentm'artoni Bir'o S'amuel Barass'o, 1721 Michael Helczdorffer: Genealogia (latin) 1721 S'andor J'anos: Sz'ekelykereszt'uri Unit'arius Gimn'azium t"ort'enelme 1896 Fekete J'anos: A sz'ekelykereszt'uri Orb'an Bal'azs – volt unit'arius – gimn'azium 200 'eves t"ort'enete. Beke Gy"orgy : R'egi erd'elyi sk'ol'ak Tank"onyvkiad'o, Budapest, 1989 300. Koncz J. Unit'arius f"ourak a kuruc vil'agban Kereszt'eny Magvet"o 1902, Unit'arius Kislexikon 31.old) Kov'acs S'andor: Adal'ek homor'odszentm'artoni Bir'o S'amuel (1665–1721) f"ogondnok 'elet'ehez. Kereszt'eny Magvet"o, CVIII. 'evf. 1. sz. (2002) Szinnyei J'ozsef: Magyar 'ir'ok 'elete 'es munk'ai I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Horny'anszky. 1891. Kov'acs S'andor Homor'odszentm'artoni Bir'o S'amuel (1665–1721) www.oroksegunk.ro/i-evf-2007/1-szam/eletutak/homorodszent... (hozz'af'er'es: 2017.01.02) Kov'acs S'andor: Adal'ek homor'odszentm'artoni B'ir'o S'amuel (1665–1721) f"ogondnok 'elet'ehez. In: Kereszt'eny Magvet"o, 108 (2002). nr. 1, p.12–19. Wass cs lt (Erd'elyi Nemzeti M'uzeum Lev'elt'ara a A Nemzeti Lev'elt'ar Kolozs megyei fi'okj'anak "or'izet'eben Kolozsv'aron), 30. doboz (3035–3138. sz.) iratai k"oz"ott: A Wass csal'ad pere Gerebenes'ert (Torda vm) homor'odszentm'artoni B'ir'o J'anos 'es feles'ege: Orb'an Erzs'ebet "or"ok"oseivel (1632–1669) P'almay J'ozsef: Udvarhely v'armegye nemes csal'adjai. Sz'ekely-Udvarhely: 1900. 37–39. Simon Mih'aly - Unit'arius f"oemberek a kuruc vil'agban 206.old. KM_1902_04 K"ozli Kazinczy G'abor. Pest, 1863. (Monumenta Hung. Hist. II. oszt'aly 7. k"otet 225–240 l. Ism. M. Sajt'o 1864. 9. sz. Budapesti Szemle II. 1865. 137. III. 132. Gar'ady.) www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok... Hozz'af'er'es: 2021.03.17 (Szab'o P'al 'altal irt m'asolata a Magyar Nemzeti M'uzeum k'eziratt'ar'aban). www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok... Hozz'af'er'es: 2021.03.17

Tags: