likebalaton.hu/telepules/balaton/hireink/egy-titkos-betya... Az 1729-ben 'ep"ult Gy"ongy"osi bety'arcs'arda uras'agi kocsma volt Rezi Alm'astet"o nev"u dombja t"ov'eben, az 1800-as 'evek elej'en a a Festetics-uradalom vad'aszh'aza lett, k'es"obb kocsmak'ent, cs'ardak'ent "uzemelt. A Karmacsr'ol H'ev'izre 'es Keszthelyre vezet"o 'ut menti cs'arda a bakonyi 'es a zalai bety'arok kedvelt tart'ozkod'asi helye volt, Vak Ill'es 'es K"okes Pista bety'arok s'ireml'eke az 'ep"ulett"ol nem messze, k"ozvetlen"ul a k'ek t'ura 'utvonal mellett egy szomor'uf"uz alatt van. A k"ovekkel k"orberakott ny'arfa keresztek 'es nev"ukkel faragott k"ot'abla "orzi a legend'ajukat. Eleinte Gy"or, Sopron 'es Veszpr'em megy'ek ter"ulet'en gar'azd'alkodtak. Miut'an a Bakony erdeib"ol menek"ulni"uk kellett, 'atj"ottek Zal'aba, ahol hamar h'irhedt bety'arokk'a v'altak. 'Ugy tudjuk, hogy a k"ozeli Lamperter pinc'eben a pand'urok t"uzharcban lel"ott'ek Vak Ill'est 'es K"okes Pist'at. A pand'urok 'arul'as r'ev'en jutottak nyomukra. K"or"ulvett'ek a pinc'et, ahol a bety'arok rejt"ozk"odtek, 'es megad'asra sz'ol'itott'ak fel "oket, de azok bez'ark'oztak 'es l"ov"old"ozni kezdtek. A pand'urok r'ajuk gy'ujtott'ak a pinc'et, 'es mikor 'eg"o ruh'aval kit"ortek, lel"ott'ek "oket. A cs'arda m"og"otti mez"o lett a temet"oj"uk, ahol ma is nyugszanak. Arr'ol is besz'elnek, hogy az 'arul'on Vak Ill'es t'arsai sz"orny"u bossz'ut 'alltak. Elfogt'ak, a s'irhoz cipelt'ek, 'es azon agyonl"ott'ek. A t"ort'eneti igazs'ag az, hogy K"okes Pista nem halt meg a sz"ol"ohegyen, mert a Lamperter-pinc'en'el a Bogn'ar J'oska nev"u leg'enyt l"ott'ek le. K"okes Pista elmenek"ult, 'es k'es"obb (a legenda szerint marad'ek t'arsaival, pand'uroknak "olt"ozve) bossz'ut 'allt az 'arul'o Ivancsicson. Az akkori kocsm'aros, egy P'entek Vendel nev"u ember volt, 'es az "o, Zsuzsi nev"u szolg'al'oj'aval kezdett 'uj 'eletet. Эта и другие достопримечательности, города, люди и просто фотографии на Картинках NofolloW.Ru">
Описание: Gy"ongy"osi Bety'arcs'arda. Ismeretlen f'enyk'ep'esz felv'etele. Forr'as (f'enyk'ep): Fortepan, likebalaton.hu/telepules/balaton/hireink/egy-titkos-betya... Az 1729-ben 'ep"ult Gy"ongy"osi bety'arcs'arda uras'agi kocsma volt Rezi Alm'astet"o nev"u dombja t"ov'eben, az 1800-as 'evek elej'en a a Festetics-uradalom vad'aszh'aza lett, k'es"obb kocsmak'ent, cs'ardak'ent "uzemelt. A Karmacsr'ol H'ev'izre 'es Keszthelyre vezet"o 'ut menti cs'arda a bakonyi 'es a zalai bety'arok kedvelt tart'ozkod'asi helye volt, Vak Ill'es 'es K"okes Pista bety'arok s'ireml'eke az 'ep"ulett"ol nem messze, k"ozvetlen"ul a k'ek t'ura 'utvonal mellett egy szomor'uf"uz alatt van. A k"ovekkel k"orberakott ny'arfa keresztek 'es nev"ukkel faragott k"ot'abla "orzi a legend'ajukat. Eleinte Gy"or, Sopron 'es Veszpr'em megy'ek ter"ulet'en gar'azd'alkodtak. Miut'an a Bakony erdeib"ol menek"ulni"uk kellett, 'atj"ottek Zal'aba, ahol hamar h'irhedt bety'arokk'a v'altak. 'Ugy tudjuk, hogy a k"ozeli Lamperter pinc'eben a pand'urok t"uzharcban lel"ott'ek Vak Ill'est 'es K"okes Pist'at. A pand'urok 'arul'as r'ev'en jutottak nyomukra. K"or"ulvett'ek a pinc'et, ahol a bety'arok rejt"ozk"odtek, 'es megad'asra sz'ol'itott'ak fel "oket, de azok bez'ark'oztak 'es l"ov"old"ozni kezdtek. A pand'urok r'ajuk gy'ujtott'ak a pinc'et, 'es mikor 'eg"o ruh'aval kit"ortek, lel"ott'ek "oket. A cs'arda m"og"otti mez"o lett a temet"oj"uk, ahol ma is nyugszanak. Arr'ol is besz'elnek, hogy az 'arul'on Vak Ill'es t'arsai sz"orny"u bossz'ut 'alltak. Elfogt'ak, a s'irhoz cipelt'ek, 'es azon agyonl"ott'ek. A t"ort'eneti igazs'ag az, hogy K"okes Pista nem halt meg a sz"ol"ohegyen, mert a Lamperter-pinc'en'el a Bogn'ar J'oska nev"u leg'enyt l"ott'ek le. K"okes Pista elmenek"ult, 'es k'es"obb (a legenda szerint marad'ek t'arsaival, pand'uroknak "olt"ozve) bossz'ut 'allt az 'arul'o Ivancsicson. Az akkori kocsm'aros, egy P'entek Vendel nev"u ember volt, 'es az "o, Zsuzsi nev"u szolg'al'oj'aval kezdett 'uj 'eletet.
Tags:
Поиск и фотоизображения предоставлены компанией Flickr с помощью сервиса Flickr API согласно Правилам пользования сайтом Flick.com и его сервисами. Графические изображения являются публичными, размещёнными их авторами в свободный доступ (Public) и физически расположены на серверах Flickr. Все права на фотографии принадлежат их авторам согласно пользовательскому соглашению сервиса Flickr.com и охраняются законами, регулирующими авторские права.