• Каталог /
• Картинки /
• Elekes Andor /
• Csiksomly'oi sz'ekely...

Описание: Cs'iksomly'oi sz'ekely szoba. K"oz"oss'eg Andory Aladics Zolt'an (1899–1990) cs'ikszeredai f'enyk'ep'esz felv'etele. Cca. 1940. M'odszeresen f'enyk'epezte a korabeli sz'ekelyf"oldi l'atv'anyoss'agokat 'es a cs'iki n'epi 'eletet. Az "uvegnegat'iv felv'eteleib"ol sokszoros'itott k'epeslapok a m'ult sz'azad n'epszer"u szuven'irjei voltak, k"ozel egy sz'azaddal k'es"obb pedig az 1940 'es 1944 k"oz"otti id"oszak, a „kis magyar vil'ag” 'eveinek 'es az akkor domin'ans nemzet'ep'it"o eszm'eknek, valamint a turisztikai n'ezeteknek 'es ideol'ogi'anak a vizu'alis lenyomataik'ent 'ertelmezhetj"uk az Aladics-k'epeslapokat. A f'enyk'ep'esz munk'ass'aga 'es 'eletm"uve rendk'iv"ul jelent"os, ennek ellen'ere csak elv'etve tal'alni eml'it'est Andory Aladics Zolt'an 'elet'er"ol 'es munk'ass'ag'ar'ol. A f'enyk'ep'esz 'elet'enek ut'olagos rekonstru'al'asa forr'asok hi'any'aban rendk'iv"ul neh'ez feladat 'es probl'em'as k'erd'es. A helyzet k"ul"onlegess'eg'et egyr'eszt az ellen"orizhet"os'eg k'erd'ese adja. T"ort'eneti anyagr'ol l'ev'en sz'o a kutat'o elesik annak a lehet"os'eg'et"ol, hogy folyamat'aban vizsg'alja a f'enyk'ep'esz tev'ekenys'eg'et, Andory Aladics Zolt'an eset'eben k"ozel egy sz'azad v'alaszt el a f'enyk'ep'eszt"ol. M'asr'eszt hi'anyoznak azok az 'irott forr'asok, amelyekkel al'at'amaszthatn'ank a f'enyk'ep'esz 'eletp'aly'aj'ara 'es 'eletm"uv'ere vonatkoz'o inform'aci'okat. A k'epek azonban k"onnyen keltik azt a benyom'ast, hogy z'arv'anyszer"uen "orzik az id"ot, pedig sosem a kimerev'itett m'ultat l'atjuk 'altaluk. (Kunt 1987: 1.) Egy paradox helyzet ellentmond'asai ezek, amelyek abb'ol a meg'allap'it'asb'ol erednek, hogy a m'ult sz'azadi val'os'ag 'es a k'epeslapok k"oz"otti kapcsolat nem ellen"orizhet"o. A k'epeslapok els"o r'an'ez'esre az elm'ult sz'azad n'epi 'elet'et jelen'itik meg, amelynek nyomait ma m'ar csak az eml'ekezet "orzi. A m'ult sz'azadr'ol val'o megeml'ekez'esnek azonban olykor 'eppen ezek a k'epeslapok v'alhatnak az eszk"ozeiv'e. Az a val'os'ag ugyanis, ami a k'epeslapokon kereszt"ul megteremt"odik, legal'abb annyira sz'ol a ma ember'ehez, mint amennyire egy sz'azaddal kor'abban jelent'esekkel b'irt. A k"ul"onbs'eg abban rejlik, hogy most m'as, 'ujabb jelent'eseket tulajdon'itunk a k'epeslapoknak, mint egy kor'abbi 'evsz'azadban. A f'enyk'ep'esz 'elett"ort'enet'enek ut'olagos rekonstru'al'as'at h'arom k"ul"onb"oz"o m"ufaj'u 'irott forr'as seg'iti: Andory Aladics Zolt'an gy'aszjelent"oje, egy 1991-ben k"ozz'etett nekrol'og 'es egy 1998-ban megjelent 'ujs'agcikk. A k"ul"onb"oz"o m"ufaj'u 'irott forr'asokon kereszt"ul az egy'eni 'elet k"ul"onb"oz"o aspektusai ker"ulnek el"ot'erbe. A t"om"or, informat'iv jelleg"u gy'aszjelent"o eset'eben a f'enyk'ep'esz t'arsadalmi st'atusa, elhal'aloz'as'anak oka 'es a temet'es k"or"ulm'enyei kapnak hangs'ulyos 'es kiz'ar'olagos jelent"os'eget. A nekrol'ogban szerepet kap a cikk'ir'o, Sonnevend Imre szem'elyes v'elem'enye 'es ut'olagos 'ert'ek'it'elete a f'enyk'ep'esz 'elet'enek t"ort'en'eseivel kapcsolatban. A heroiz'al'o, emelkedett hangv'etel"u megeml'ekez'es mindenekel"ott a f'enyk'ep'esz 'elet'enek neh'ez pillanatait, a sokr'et"u egy'eni karrier kibontakoz'as'anak folyamat'at dombor'itja ki. Ol'ah Istv'an 'ujs'agcikke kit"untetett figyelmess'eggel a f'enyk'ep'esz fotogr'afiai tev'ekenys'eg'er"ol eml'ekezik meg, 'es egy Andory Aladics Zolt'annal k'esz"ult besz'elget'es r'eszleteinek ismertet'es'en kereszt"ul a f'enyk'ep'esz szem'ely'et hozza k"ozel az olvas'ohoz. A k"ul"onb"oz"o m"ufaj'u 'irott forr'asok egy"uttes olvasata a f'enyk'ep'esz sz"ulet'es'enek, tanulm'anyainak, karrierj'enek 'es elhal'aloz'as'anak k"or"ulm'enyeit ismertetik. Az 'irott forr'asok szerint k"orvonalaz'odik, hogy Andory Aladics Zolt'an sokf'ele szakm'aja, munkahelye 'es szenved'elye mellett igazi „p'aly'aj'anak” a f'enyk'ep'eszetet tekintette. Ez volt 'elet'eben az anyagi j'ol'etet biztos'it'o forr'as. A forr'asokb'ol a f'enyk'ep'esz 'elet'ere 'es 'eletp'aly'aj'ara vonatkoz'o inform'aci'ok k"orvonalaz'odnak. Ezek alapj'an tudjuk, hogy Andory Aladics Zolt'an 1899. janu'ar 7-'en sz"uletett Fogarason. Els"o f'enyk'epez"og'ep'et 'edesapja n'emet nyelven 'irt megrendel'ese seg'its'eg'evel szerezte be egy cseh c'egt"ol, amely a g'eppel egy"utt haszn'alati 'utmutat'ot is k"uld"ott, s ennek seg'its'eg'evel a maga sz'orakoztat'as'ara, lassan saj'at'itotta el a f'enyk'epez'es tudom'any'at. Teljes jog'u erd"om'ern"okk'ent nem tudott elhelyezkedni, ez'ert fiatalkori szenved'ely'et tov'abbfejlesztve f'enyk'ep'esz mesterlevelet szerzett 'es m"utermet nyitott 1930-ban. M"uterm'et 1930-ban nyitotta meg Foto Electric n'even. Cs'ikszeredai szinten az els"o modern m"uteremnek sz'am'itott, amely a helyi konkurenci'aval ellent'etben nem f"ugg"ott a tet"ovil'ag'it'ast'ol 'es a napt'ol, term'eszetes f'enyviszonyokt'ol, mert f'enysz'or'okkal dolgozott. 1930-t'ol m'odszeresen kezdte el a cs'iki n'epi 'elet f'enyk'epez'es'et, de a n'epi 'eletk'epek meg"or"ok'it'ese c'elj'ab'ol t"ort'en"o kisz'all'as nem volt 'alland'osult gyakorlat a f'enyk'ep'esz 'elet'eben. Lemezes Linhof g'eppel dolgozott, amely 24 lemezzel 15 kg-ot nyomott. Ugyanebben az 'evben orsz'agos els"o d'ijat kapott l'agyrajz'u sz'ekely f'erfiportr'ej'a'ert. A kisz'all'asokon k'esz'itett "uvegnegat'iv felv'eteleib"ol n'eh'anyat k'epeslap form'aban sokszoros'itott, 'es saj'at m"uterm'eben 'arus'itotta a felv'eteleket. Ez a gyakorlat nem sz'am'itott kiv'etelesnek a maga idej'eben, a 20. sz'azadban ugyanis a k'epeslapokat nem k"ul"on kiad'ok, hanem mag'anm"uhelyek adt'ak ki. 1940 "osz'et"ol kinevezt'ek a cs'iksz'epv'izi erd"ofel"ugyel"os'eg vezet"oj'ev'e. 1942–1944-ig a cs'ikszeredai erd"oigazgat'os'ag f"oerd"om'ern"oke, Cs'ik v'armegye vad'aszati 'es hal'aszati fel"ugyel"oje volt. Ebben az id"oben is folytatta f'enyk'ep'eszeti tev'ekenys'eg'et, 'es ekkor szerezte be az abban az id"oben a legkorszer"ubbnek sz'am'it'o Leica g'epeket. 1944-ben a bevonul'o csapatok feld'ult'ak a m"uterm'et, a rakt'arban felhalmozott munk'ait az udvarra h'anyt'ak. A m'asodik vil'agh'abor'ut k"ovet"oen felhagyott eredeti szakm'aj'aval 'es meg'elhet'esi forr'asa kiz'ar'olag a f'enyk'ep'eszet lett. 1949-t"ol egy 'evig szaktan'ar volt a cs'ikszeredai erd'eszeti iskol'aban. 1950-t"ol m'ar csak erdei vas'ut'ep'it"ok'ent tudott elhelyezkedni a Gyimesekben, majd 1952-t"ol egy erd"okitermel"o v'allalat alkalmazta g'epolajoz'ok'ent. Ebben a besorol'asban vonult nyugd'ijba 1956-ban. 1959-ben elhunyt els"o feles'ege, k'et 'ev m'ulva 'ujran"os"ult, Mat'anak bec'ezett Farkas Margitot (1913–1987) vette feles'eg"ul. M"uterm'et 1988-ig "uzemeltette, amikor is k'enytelen volt bez'arnia, mivel ugyanazon h'az f"oldszintj'en nyitottak egy 'allami fot'om"uhelyt. Ezek mellett szenved'elyes vad'asz, a r'egi heged"uk kutat'oja 'es retus'al'oja volt, szabad 'or'aiban pontoz'o technik'aj'u akvarelleket k'esz'itett a K'arp'atok erdeir"ol 'es 'el"ovil'ag'ar'ol. Gyermeke nem sz"uletett, hagyat'eka sz'etsz'or'odott. 1990. november 1-j'en hunyt el Cs'ikszered'aban, 'es november 5-'en helyezt'ek "or"ok nyugalomra a cs'ikszeredai r'egi temet"oben feles'egei mell'e. Andory Aladics Zolt'annak nem maradt fenn egys'eges hagyat'eka. Nem sz"uletett "or"ok"ose, aki az 'eletm"uv'et meg"orizhette volna. A mag'anlak'as 'es a fot'om"uhely t"obbsz"ori k"olt"oztet'ese k"ovetkezt'eben munk'ai egy r'esze sz'etsz'orva, az ismer"os"ok, bar'atok, rokonok, v'as'arl'ok tulajdon'aban maradt fenn. A gazd'atlan felv'eteleket hal'ala ut'an int'ezm'enyek vett'ek gondoz'asba, 'igy ker"ult p'eld'aul a cs'ikszeredai Cs'iki Sz'ekely M'uzeum 'es a budapesti Hadt"ort'eneti M'uzeum arch'ivum'aba t"obb doboznyi "uvegnegat'iv. Andory Aladics Zolt'an munk'ass'aga 'es felv'etelei meghat'aroz'o, s"ot ir'anyad'o m'odon j'arultak hozz'a a mai Sz'ekelyf"old-im'azs kialak'it'as'ahoz. Forr'as (k'ep): muvelodes.net/galeria/a-fenykepesz-aki-korbefotozta-a-20-...

Tags: