Описание: Nopcsa Ferenc in shqiptar warrior costume, cca 1913. Nopcsa Ferenc (Hungarian Kingdom, D'eva, 3rd of May, 1877 – Austria, Wien, 23rd of April, 1933). On the land of the shqiptars Photo by Carl Pietzner, scanned by Elekes Andor. Size: 9,5 cm x 19 cm. Back side (2). In albanian “shqiptar” means eagle, this is how albanians call themselves. Albanians battled with the Turkish Empire for their freedom. Nopcsa Ferenc, a hungarian nobleman, secret agent, first armed airplan hijacker of the world worked to arm the albanians at the beginning of the 20th century. On the 28th of november, 1912 albanians proclaimed the independance of Albania. A Sasok f"oldj'en. Az alb'an elnevez'es az albanoi nev"u ill'ir t"orzs nev'eb"ol ered, az alb'anok saj'at magukat magukat shqiptar-oknak nevezik, ami az alb'an „sas”-t jelent"o shqipe –b"ol sz'armazik. Nopcsa Ferenc 1908 –ban az Osztr'ak-Magyar Monarchia h'irszerz"ojek'ent az alb'anok felfegyverz'es'en dolgozott az alb'an ter"uleteken. Az alb'anok abban az id"oben az Osztr'ak-Magyar Monarchia 'es a T"or"ok Birodalom k"oz"ott "orl"odtek. Nopcsa alb'an p'asztor ruh'aban j'arta a havasi legel"oket, seg'itette az alb'an ellen'all'ast, az alb'an t"orzsek felfegyverz'es'et. 1912. november 28-'an az alb'an hazafiak 83 k'epvisel"oje Szkander b'eg z'aszl'obont'as'anak 469. 'evfordul'oj'an Vlor'aban kiki'altotta Alb'ania f"uggetlens'eg'et. Az els"o balk'ani h'abor'ut lez'ar'o 1913. m'ajus 30-ai bukaresti b'ekeszerz"od'esben a T"or"ok Birodalom lemondott az alb'an ter"uletekr"ol. Az eur'opai nagyhatalmak londoni nagyk"oveti konferenci'aja f'el'eves alkudoz'as ut'an – mik"ozben tov'abb folytak a balk'ani h'abor'uk – 1913. j'ulius 29-'en azt a d"ont'est hozta, hogy "Alb'ania „szuver'en, "or"okletes fejedelems'eg, amelynek semlegess'eg'et a Nagyhatalmak garant'alj'ak”. A tr'onra ig'eny'et bejelent"o Nopcsa Ferenc azt javasolta, hogy t"obb sz'az embert, f"oleg alb'anokat toboroz. Partra sz'all Durazz'o (Durszi) kik"ot"oj'eben 'es mag'ahoz ragadja a hatalmat. K'erte hogy a nagyhatalmak kir'alys'ag'at azonnal ismerj'ek el, azt hogy a Monarchia k"uldj"on neki r"ogt"on a hatalom megragad'asa ut'an fegyvereket 'es p'enzt. Ehhez a tervhez k'erte az Osztr'ak-Magyar Monarchia t'amogat'as'at, a b'ecsi hatalmi k"or"ok azonban ellenezt'ek a terv'et. Meg'irta a ter"ulet n'eprajz'at is. Az I. vil'agh'abor'u alatti id"oszakban Tasn'adi-Kubacska Andr'as szerint: "Nopcsa 'ugy l'atta, hogy az Osztr'ak-Magyar Monarchia k"oz"os hadsereg f"oparancsnoks'aga Erd'elyben rom'an sz'armaz'as'u tiszteket 'all'it a h'irszerz"o oszt'alyok 'el'ere. Egyre ink'abb gy"okeret vert benne a gyan'u, hogy ezt tudatosan teszi. Mikor azut'an a saj'at, elt"unt levelei kapcs'an megbizonyosodott a dologr'ol, figyelni kezdett. Jelent'eseivel nem ment t"obb'e B'ecsbe, hanem a magyar minisztereln"ok"ot 'es a honv'edelmi minisztert kereste fel. Amikor a hadsereg f"oparancsnoks'ag 'eszrevette ezt, mindent elk"ovetett, hogy Nopcs'at elt'avol'itsa az erd'elyi h'irszerz"o szolg'alatb'ol. Nopcsa, mint honv'ed husz'ar f"ohadnagy Tisza Istv'an minisztereln"ok 'es b'ar'o Hazai Samu honv'edelmi miniszter int'ezked'es'ere ker"ult a nagyszebeni 'es a temesv'ari h'irszerz"o kirendelts'egekhez, m'egis a hadsereg f"oparancsnoks'ag egyik 'athelyez'esi parancsa a m'asikat k"ovette 'es s"urg"onyileg tiltakozott a honv'edelmi miniszt'eriumban Nopcsa megb'izat'asa ellen, A honv'edelmi miniszt'erium a tov'abbi visz'alykod'as elker"ul'es'ere - l'atszatra - er'elyesen nyomoztatott Nopcsa ut'an Erd'elyben, de - term'eszetesen - nem tal'alta meg. " Nopcsa hat'arozottan meg volt gy"oz"odve "hogy a terv siker'et el"omozd'its'ak, az erd'elyi h'irszolg'alat vezet'es'et lehet"oleg rom'an nemzetis'eg"u tisztekre b'izt'ak. A terv 'erdek'eben m'ar 1915-ben kital'alt'ak azt a mes'et, hogy a K'arp'atokat nem lehet tartani 'es a csapatokat a Maros vonal'ara kell visszarendelni. A tervnek megfelel"oen a Maros-vonalat m'ar 1915-ben ki'ep'itett'ek, m'ig a K'arp'atokat k"ozvetlen"ul a bet"or'es el"ott, 1916-ban is v'edtelen"ul hagyt'ak. Ez az elj'ar'as k"ul"onben az orsz'agr'esz nyugodt ki"ur'it'es'et is megakad'alyozta. A rom'anok elleni hadm"uveletek megind'it'asakor, 1916-ban Ealkenhayn t'abornok D'ev'an kijelentette, hogy katonai szempontb'ol k'eptelens'eg volt visszavonulni a nehezen v'edhet"o Maros-vonalra, amikor olyan term'eszetes b'astya 'allott rendelkez'es"unkre, mint a K'arp'atok. Ez a kijelent'es, sajnos, csak akkor hangzott el, amikor a rom'anok a magyarlakta sz'ekelyf"oldet m'ar feld'ult'ak". "N'eh'any h'ettel a rom'an bet"or'es el"ott gr'of Bethlen Istv'an, Wild vez'erkari kapit'any 'es Nopcsa b'ar'o figyelmeztette Tisza Istv'an gr'of minisztereln"ok"ot a hadsereg f"oparancsnoks'ag terv'ere. Az "o k"ozbel'ep'es"uk 'erdeme, hogy a rom'anok 1916-ban nem puszt'ithatt'ak el Erd'elynek m'eg nagyobb r'esz'et s a rom'an sereget k'et h'et alatt visszavert'ek Erd'elyb"ol" - olvasni a Nopcsa monogr'afi'aban. Az "oszir'ozs'as forradalom idej'en seg'itett el"ok'esz'iteni a b'ekedeleg'aci'o iratait, a nemzetis'egi megoszl'ast 'abr'azol'o t'erk'epeket. Erd'ely rom'an megsz'all'as'at k"ovet"oen Nopcsa Budapestre menek"ult. Az 1918-as okt'oberi forradalom m'ar Budapesten tal'alja. Nem sokkal a Tan'acsk"ozt'arsas'ag kiki'alt'as'at k"ovet"oen Budapestr"ol B'ecsbe menek"ult. A kommunist'akt'ol nem kapott 'utlevelet, 'igy elhat'arozta hogy rep"ul"og'ep-elt'er'it'essel menek"ul Magyarorsz'agr'ol. Volt egy r'egebbi irata, amit m'eg a Had"ugyminiszt'erium 'all'itott ki. Erre r'ahamis'itotta a had"ugyi n'epbiztos al'a'ir'as'at 'es az “utas'it'ast” mely szerint a kommunist'ak megb'iz'as'ab'ol bizonyos “int'ezked'esek” v'egett menjen Sopronba. T'ask'aj'aba tette k'esz"ul"o 'uj k"onyv'enek k'ezirat'at, 'ekszereket 'es egy revolvert. Aut'oval kihajtott a M'aty'asf"oldi Rep"ul"ot'erre, ahol a parancsnoknak felmutatta az 'ir'ast, azonnali int'ezked'est k'erve. Egy k'et"ul'eses rep"ul"og'eppel indultak 'utnak. Amikor Gy"or fel'e 'ertek el"or'antotta 'es a pil'ota fej'ehez szor'itotta a revolvert 'es arra k'enyszer'itette, hogy B'ecsbe rep"uljenek. Ez volt a vil'ag els"o rep"ul"og'ep-elt'er'it'ese.
Tags:
Поиск и фотоизображения предоставлены компанией Flickr с помощью сервиса Flickr API согласно Правилам пользования сайтом Flick.com и его сервисами. Графические изображения являются публичными, размещёнными их авторами в свободный доступ (Public) и физически расположены на серверах Flickr. Все права на фотографии принадлежат их авторам согласно пользовательскому соглашению сервиса Flickr.com и охраняются законами, регулирующими авторские права.