• Каталог /
• Картинки /
• Elekes Andor /
• Grave of...

Описание: Grave of R'eka (Justa Grata Honoria), wife of Emperor Atilla. Rika creek (at Hegyestet"o), Vargyas, Sz'ekely Land. Taken by B'anyai J'anos photographer. R'eka kir'alyn'e s'irja. Vargyas, a Rika patak mellett. Sz'ekelyf"old. B'anyai J'anos felv'etele. Forr'as (k'ep): R'eka kir'alyn'e s'irja www.vargyas.ro/index.php/mondak-legendak/100-reka-kiralyn... Sz'ekelyf"old hagyom'anya szerint Atilla nagykir'aly (imper'ator) rendszerint a Rika erdej'eben pihent meg, a Sz'ekelyf"old"on. A mai Vargyason, a Hegyestet~on hatalmas v'ara volt. Ott lakott a feles'ege is, R'eka kir'alyn~o (Justa Grata Honoria r'omai hercegn"o), 'es h'arom fia. Egyszer a kir'alyn'e befogatott hat t"uzes csik'ot a hint'oj'aba, a sz'eln'el is sebesebben hajtatott 'at a Rika erdej'en. Amikor a Bik'as hegyen v'agtattak a csik'ok, hirtelen-v'aratlan egy megvadult bika sz'aguldott szembe vel"uk. A parip'ak megriadtak, f'elre ugrottak, a hint'o felfordult. R'eka kir'alyn'e beleesett a Rika patakj'aba, s ott halt meg sz"orny^u hal'alnak hal'al'aval. Felkeredtek a n'epek mindenfel~ol, j"ottek a nagy kir'alyn'e temet'es'ere, hogy l'ass'ak m'eg egyszer. H'arom napig volt kiter'itve a kir'alyn'e. A negyedik napon volt a temet'es, de a gy'aszol'o gy"ulekezetnek el kellett t'avolodnia a Rika erdej'eb~ol. Nem volt szabad l'atniuk, hogy hova temetik el R'eka kir'alyn'et. H'armas kopors'oba z'art'ak R'eka kir'alyn'e holttest'et; sz'inarany volt a bels~o, ez"ust a k"oz'eps~o, vas a k"uls~o. Azt'an n'egy rabszolga a v'all'ara vette, a v'arb'ol levitte a Rika patak partj'ara. Ott egy feneketlen m'ely g"od"orbe eresztettek a kopors'ot s r'ahenger'itettek egy nagy m'eszk"ovet. Attila a temet'est a varb'ol n'ezte v'egig, s szeme l'att'ara ereszkedett kardj'aba mind a n'egy rabszolga. 'Igy Atill'an k'iv"ul senki m'as tan'uja nem maradt annak, hova temettek a kir'alyn'et. Az a nagy k~o, amely al'a a kir'alyn'et temett'ek, meg most is ott hever a Rika patak partj'an. Senki l'elek nem h'abor'itja a kir'alyn'e nyugalmat. Forr'as: B'anyai J'anos eml'ekszoba www.hrmuzeum.ro/banyai-janos-emlekszoba B'anyai J'anos: Kutat'o, tud'os, eminens szakember, a Sz'ekelyf"old nagy ismer"oje, a Hargita 'es k"orny'ek'enek h"us'eges fia, kiv'al'o el"oad'o 'es sz'elesk"or"u n'epm"uvel"o. 1886 november 6-'an sz"uletett K'ezdiv'as'arhelyen. Elemi 'es polg'ari iskol'ai ut'an a kolozsv'ari tan'it'ok'epz"ot 'es a budapesti Pedag'ogiai F"oiskol'at v'egzi el. 1908-ban Abrudb'any'an term'eszettudom'anyokat tan'it. Itt mint iskolaszervez"o iskolai m'uzeum alap'it'o t"unik ki. 1912-13-as tan'evben k"ulf"oldi tanulm'any'uton vesz r'eszt. (J'ena, berlini B'any'aszakad'emia) 1913-ban, majd 1921-ben felk'erik a budapesti, illetve a bukaresti F"oldtani Int'ezet k"uls"o munkat'ars'anak. 1914-ben Konstantin'apolyban aj'anlanak fel 'all'ast neki, majd 1916-ban a budapesti Tanszerm'uzeum titk'ar'anak h'ivj'ak. Tan'it a kevev'ari polg'ari iskol'aban, megszervezi a sz'ekelyudvarhelyi 'allami k"oz'episkol'at, a katolikus f"ogimn'azium, a reform'atus tan'it'ok'epz"o m'uzeumait, a sz'ekelykereszt'uri 'allami tan'it'ok'epz"o, k'ezdiv'as'arhelyi, zalatnai polg'ariskol'ak szert'arait rendezi. 1926-ban a kaliforniai Hopkins Marine Stationn'al az ottani s'os vizeket tanulm'anyozza. 1927-ben a Magyar F"oldrajzi T'arsas'ag megh'ivottja. 1929-ben a Magyar Term'eszettudom'anyi T'arsulat „Bugat”-f'ele nagyd'ijjal t"unteti ki a Korondi aragonit ter"ulet geol'ogiai viszonyai c'im"u munk'aj'a'ert. 1931-ben Sz'ekelyudvarhelyre ker"ul, ahol tan'ari munk'ass'aga mellett geol'ogiai tev'ekenys'eget folytat 'es az Orb'an Bal'azsi szellemi vonulatot k"ovet"o, Sz'ekelyf"oldet 'es n'ep'et ismertet"o, 14 'evfolyamot meg'ert Sz'ekelys'eg f"oszerkeszt"oje lesz. B'anyai J'anos eredeti kutat'asainak sz'ama "on'all'o munkak'ent meghaladja a 100-at, n'epszer"us'it"o, s eredeti adatokkal megalapozott dolgozatai sz'ama 500-on fel"ul van. 1940-ben beveszik a F"oldtani T'arsulat tagjai k"oz'e. 1941-t"ol a Kelet-erd'elyi 'es Sz'ekelyf"oldi F"urd"osz"ovets'eg aleln"oke 'es az Orb'an Bal'azs Borv'izkutat'o Int'ezet szervez"oje. 1947-ben elv'allalja a sz'ekelyf"oldi vas'ercek kutat'as'at. (Magyar Auton'om Tartom'any hasznos'ithat'o 'asv'anykincsei) 1965-ben a Magyar F"oldtani T'arsulat arany diplom'aval t"unteti ki a tudom'anyban 'es a n'epek k"oz"otti bar'ats'ag'ert val'o tev'ekenys'eg'e'ert. Hat 'evtizedes tudom'anyos kutat'oi tev'ekenys'eg'et a f"oldtani kutat'o munka, a sz'enhidrog'enek kutat'asa, m'ern"okgeol'ogiai vizsg'al'od'asok, 'asv'anytani elemz'esek, kedvenc t'em'aj'at jelent"o 'erctel'erek metallogr'afiai mikrok'emiai vizsg'alata t"olt"otte ki. 1974-ben a M"uvel"od'es has'abjain B'anyai J'anos tudom'anyos hagyat'ek'at felm'er"o Vofkori L'aszl'o szerint f"o jellemvon'asa a szorgalom, tudom'anyszeretet, hivalkod'asmentes magatart'as, f'aradhatatlans'ag ismeretei gyarap'it'as'aban, szel'ids'eg, igazi bar'ati 'allhatatoss'ag embers'eg, az el"oad'ok ir'anti tiszteletad'as. Foglalkoztatja a botanika, a paleobotanika, az "okol'ogia, a turisztika, a k"ozeg'eszs'eg"ugy, a gy'ogyf"urd"o kezel'es, a politika 'es minden, ami k"oz'erdek. Nem ritk'ak az oktat'astani 'es nevel'estudom'anyi vonatkoz'as'u 'ir'asai sem. A Botanikai-, a F"oldrajzi-, az Orvostudom'anyi K"ozlem'enyben, a Hidrol'ogiai-, Term'eszettudom'anyi-, F"oldtani-, Turisztikai K"ozl"onyben, az Erd'elyi Irodalmi-, a Magyar N'epeg'eszs'eg"ugyi Szeml'eben, az Erd'elyi M'uzeumban, a P'asztort"uzben, a Vas'arnapi 'Ujs'agban, a Sz'ekely 'Ujs'agban

Tags: