• Каталог /
• Картинки /
• Elekes Andor /

Описание: A 4. sz'azad k"ozep'en a Constantin cs'asz'arral val'osz'in"uleg k"ozeli kapcsolatban 'all'o kelta Seuso, Pannonia helytart'oja birtokk"ozpontja a mai Szabadbatty'an mellett volt. A Seuso kincslelet Vad'aszt'alj'an 'abr'azolt lakoma a Balaton partj'an val'osz'in"uleg a balatonkenesei Partf"o alatt 'abr'azolja a mulatoz'o vad'aszt'arsas'agot. Szabadbatty'anhoz ez a t'opart szakasz volt a legk"ozelebb, a r'omai korban a Balaton partja Kenese t'ers'eg'eben a jelenlegi partszakasszal l'enyeg'eben egyez"o volt. Forr'as: Anett Firnigl: The Lacus Pelso in the Roman Age The Lake Balaton and the Hydrography of the Balaton-Highland Corvinus University of Budapest, Department of Garden Art This photo is licensed under the Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 International license. Feel free to use it — even commercially. Downtown Apartment Budapest Andr'assy www.airbnb.com/rooms/9473191?s=H_tc0QFx Seuso: Seusot nem eml'itik a k'esei 'okorb'ol fennmaradt t"ort'eneti forr'asok, ez'ert val'osz'in"uleg nem tartozott az 'altalunk j'ol ismert vezet"o birodalmi elitbe, amely meghat'arozta a R'omai Birodalom sors'anak alakul'as'at. Szem'ely'ere 'es t'arsadalmi st'atus'ara 'igy csak nev'eb"ol 'es egykori tulajdon'ab'ol, a hi'anyos volt'aban is leny"ug"oz"o ez"ust asztali 'es tiszt'alkod'ok'eszletb"ol k"ovetkeztethet"unk. Seuso nem latin n'ev. A r'omai n'evkutat'as k"ulf"old"on is elismert hazai kutat'oja, M'ocsy Andr'as, egy sok'aig k"oz"oletlen"ul maradt tanulm'any'aban a Seuso nevet meggy"oz"oen a pannoniai kelta "oslakoss'ag n'evad'as'ab'ol vezette le. Eszerint a Seuso a kelta Deuso n'ev k'esei v'altozata lehet, amelyet a sz'okezd"o D 'es S hangok k"oz"otti bizonytalans'ag, hangv'alt'as eredm'enyezett. Ahogy 'irta „ez az ingadoz'as a D 'es S k"oz"ott csak egy olyan hanggal magyar'azhat'o, amely az angol TH hanghoz hasonl'itott”. Deuso, a hasonl'o hangz'as'u Reuso 'es Bauso nevekkel egy"utt, j'ol ismert a Dun'ant'ulr'ol, k"ul"on"osen Fej'er megye "oslakos s'ireml'ekeir"ol. 'Igy nem tarthatjuk szokatlannak egy, a helyi arisztokr'aci'ahoz tartoz'o f'erfi nevek'ent sem. A Kr. u. 4. sz'azadban a pannoniai sz'armaz'as'u elit esetenk'ent m'eg ragaszkodott a hagyom'anyos n'evad'as'ahoz, amit j'ol mutat az utols'o nyugatr'omai cs'asz'ar, Romulus Augustulus nagyapj'anak esete, aki a kelta Tatulo nevet viselte. Seuso a saj'at kor'aban igazi nagy'ur lehetett, csal'adi ez"ustjei m'erhetetlen gazdags'ag'ara utalnak. Nem tudjuk, hogy v'allalt-e tiszts'eget a birodalmi k"ozigazgat'asban vagy esetleg a hadseregben futott be katonai karriert. Felt'etelezhetj"uk azonban, hogy vagyona 'es annak forr'asa els"osorban egy hatalmas f"oldbirtok lehetett, amelynek k"ozpontja lak'ohely'e"ul is szolg'alt. Hogy hol 'elt Seuso, hol fek"udt a birtoka, arra a kincs n'evad'o t'alja adja meg a v'alaszt. A t'al k"ozponti medalionj'aban az arisztokratikus 'eletvitel egyik esem'eny'et, a vad'aszatot 'es annak k"ul"onb"oz"o epiz'odjait l'atjuk. Felt"unnek a hajt'ok 'altal h'al'oba terelt vadak (valamennyi K"oz'ep-Eur'op'aban is honos fajta), az elejtett 'allatok feldolgoz'asa 'es a vad'aszatot lez'ar'o, szabadban tartott lakoma jelenete. A kifesz'itett ponyva 'arny'ek'aban, f"oldre rakott p'arn'akon heverve lakom'azik a vad'aszt'arsas'ag, k"oz'epen val'osz'in"uleg Seuso 'es feles'ege, el"ott"uk egy 'allv'anyra helyezett t'al, rajta j'okora hal. K"or"ul"ott"uk f'ahoz k"otve 'allnak lovaik, a vad'aszkuty'ak pedig a nekik vetett falatokat v'arj'ak. A jelenet a hasonl'o t'em'aj'u korabeli 'abr'azol'asokhoz viszony'itva szokatlanul szem'elyre szabott. A Seus'onak sz'ant verses feliraton k'iv"ul a t'alra m'eg kedvenc lova nev'et is fel'irt'ak: In(n)ocentius, amelyet legf"obb tulajdons'aga, szel'ids'ege ut'an kaphatott. A lakom'at val'os f"oldrajzi k"ornyezetbe helyezt'ek, egy halban gazdag v'iz ligetes partj'ara, amely felett egy feliratszalagon a Pelso sz'o olvashat'o. Ez aligha a mellette fekv"o, kuty'anak v'elt fiatal vaddiszn'o neve, ahogy az a Seuso-kincs els"o publik'aci'oj'aban szerepel. Aurelius Victort'ol tudjuk, hogy Galerius cs'asz'ar (uralk. 305–311) a Pannonia ter"ulet'en fekv"o „Pelso viz'et lecsapoltatta 'es a Dun'aba vezette”. A n'evtelen Ravennai Geogr'afus pedig Kr. u. 700 k"or"ul azt 'irta, hogy „Pannoni'aban van a legnagyobb t'o, amelyet Pelsoisnak neveznek”. Ezek a le'ir'asok csak egyetlen t'ora vonatkozhatnak, a Balatonra. Mindezek alapj'an a k'es"o cs'asz'arkori elithez tartoz'o Seuso a Kr. u. 4. sz'azadi Pannoni'aban, a lacus Pelso, azaz a mai Balaton k"ozel'eben 'elhetett. Elk'epzelhet"o, hogy az "o tulajdona volt a Polg'ardit'ol n'eh'any kilom'eterre fekv"o Szabadbatty'an mellett az ut'obbi 'evtizedekben felt'art, nagym'eret"u, r'omai kori villa'ep"ulet, amely az eddigi 'asat'asi eredm'enyek alapj'an egy barb'ar t'amad'as sor'an pusztult el. In: , M'ocsy Andr'as: Ki lehetett Seuso ? artmagazin.hu/artmagazin_hirek/a_seuso-kincs.2618.html?pa... 20170730

Tags: