• Каталог /
• Картинки /
• Elekes Andor /
• Seuso and...

Описание: Seuso and his wife. Taken on the 19 of July, 2017. Houses of Parliament, Budapest, Hungary, Central Europe. Seuso Treasure, Vad'aszt'al (detail). Seuso and his wife at Lake Balaton. Seuso had probably got most of the silver treasure from the roman ceasar, beeing a close relative or friend – as highest roman imperial symbols were used on the plate. Szabadbatty'an with its 15.000 m2 roman palace had to be the imperial seat of Pannonia. Seuso – governor or highest ranking official of Pannonia Inferior (Roman Empire) – had a roman estate stretching to Lake Balaton. It was a 25 km journey. Coming all the way down to Partf"o at Lake Balaton, spread of Seuso and his wife. After Traian's border modification (106) the border of Pannonia Inferior lied at Lake Balaton, at Partf"o (Balatonkenese). Seuso: Seusot nem eml'itik a k'esei 'okorb'ol fennmaradt t"ort'eneti forr'asok, ez'ert val'osz'in"uleg nem tartozott az 'altalunk j'ol ismert vezet"o birodalmi elitbe, amely meghat'arozta a R'omai Birodalom sors'anak alakul'as'at. Szem'ely'ere 'es t'arsadalmi st'atus'ara 'igy csak nev'eb"ol 'es egykori tulajdon'ab'ol, a hi'anyos volt'aban is leny"ug"oz"o ez"ust asztali 'es tiszt'alkod'ok'eszletb"ol k"ovetkeztethet"unk. Seuso nem latin n'ev. A r'omai n'evkutat'as k"ulf"old"on is elismert hazai kutat'oja, M'ocsy Andr'as, egy sok'aig k"oz"oletlen"ul maradt tanulm'any'aban a Seuso nevet meggy"oz"oen a pannoniai kelta "oslakoss'ag n'evad'as'ab'ol vezette le. Eszerint a Seuso a kelta Deuso n'ev k'esei v'altozata lehet, amelyet a sz'okezd"o D 'es S hangok k"oz"otti bizonytalans'ag, hangv'alt'as eredm'enyezett. Ahogy 'irta „ez az ingadoz'as a D 'es S k"oz"ott csak egy olyan hanggal magyar'azhat'o, amely az angol TH hanghoz hasonl'itott”. Deuso, a hasonl'o hangz'as'u Reuso 'es Bauso nevekkel egy"utt, j'ol ismert a Dun'ant'ulr'ol, k"ul"on"osen Fej'er megye "oslakos s'ireml'ekeir"ol. 'Igy nem tarthatjuk szokatlannak egy, a helyi arisztokr'aci'ahoz tartoz'o f'erfi nevek'ent sem. A Kr. u. 4. sz'azadban a pannoniai sz'armaz'as'u elit esetenk'ent m'eg ragaszkodott a hagyom'anyos n'evad'as'ahoz, amit j'ol mutat az utols'o nyugatr'omai cs'asz'ar, Romulus Augustulus nagyapj'anak esete, aki a kelta Tatulo nevet viselte. Seuso a saj'at kor'aban igazi nagy'ur lehetett, csal'adi ez"ustjei m'erhetetlen gazdags'ag'ara utalnak. Nem tudjuk, hogy v'allalt-e tiszts'eget a birodalmi k"ozigazgat'asban vagy esetleg a hadseregben futott be katonai karriert. Felt'etelezhetj"uk azonban, hogy vagyona 'es annak forr'asa els"osorban egy hatalmas f"oldbirtok lehetett, amelynek k"ozpontja lak'ohely'e"ul is szolg'alt. Hogy hol 'elt Seuso, hol fek"udt a birtoka, arra a kincs n'evad'o t'alja adja meg a v'alaszt. A t'al k"ozponti medalionj'aban az arisztokratikus 'eletvitel egyik esem'eny'et, a vad'aszatot 'es annak k"ul"onb"oz"o epiz'odjait l'atjuk. Felt"unnek a hajt'ok 'altal h'al'oba terelt vadak (valamennyi K"oz'ep-Eur'op'aban is honos fajta), az elejtett 'allatok feldolgoz'asa 'es a vad'aszatot lez'ar'o, szabadban tartott lakoma jelenete. A kifesz'itett ponyva 'arny'ek'aban, f"oldre rakott p'arn'akon heverve lakom'azik a vad'aszt'arsas'ag, k"oz'epen val'osz'in"uleg Seuso 'es feles'ege, el"ott"uk egy 'allv'anyra helyezett t'al, rajta j'okora hal. K"or"ul"ott"uk f'ahoz k"otve 'allnak lovaik, a vad'aszkuty'ak pedig a nekik vetett falatokat v'arj'ak. A jelenet a hasonl'o t'em'aj'u korabeli 'abr'azol'asokhoz viszony'itva szokatlanul szem'elyre szabott. A Seus'onak sz'ant verses feliraton k'iv"ul a t'alra m'eg kedvenc lova nev'et is fel'irt'ak: In(n)ocentius, amelyet legf"obb tulajdons'aga, szel'ids'ege ut'an kaphatott. A lakom'at val'os f"oldrajzi k"ornyezetbe helyezt'ek, egy halban gazdag v'iz ligetes partj'ara, amely felett egy feliratszalagon a Pelso sz'o olvashat'o. Ez aligha a mellette fekv"o, kuty'anak v'elt fiatal vaddiszn'o neve, ahogy az a Seuso-kincs els"o publik'aci'oj'aban szerepel. Aurelius Victort'ol tudjuk, hogy Galerius cs'asz'ar (uralk. 305–311) a Pannonia ter"ulet'en fekv"o „Pelso viz'et lecsapoltatta 'es a Dun'aba vezette”. A n'evtelen Ravennai Geogr'afus pedig Kr. u. 700 k"or"ul azt 'irta, hogy „Pannoni'aban van a legnagyobb t'o, amelyet Pelsoisnak neveznek”. Ezek a le'ir'asok csak egyetlen t'ora vonatkozhatnak, a Balatonra. Mindezek alapj'an a k'es"o cs'asz'arkori elithez tartoz'o Seuso a Kr. u. 4. sz'azadi Pannoni'aban, a lacus Pelso, azaz a mai Balaton k"ozel'eben 'elhetett. Elk'epzelhet"o, hogy az "o tulajdona volt a Polg'ardit'ol n'eh'any kilom'eterre fekv"o Szabadbatty'an mellett az ut'obbi 'evtizedekben felt'art, nagym'eret"u, r'omai kori villa'ep"ulet, amely az eddigi 'asat'asi eredm'enyek alapj'an egy barb'ar t'amad'as sor'an pusztult el. In: , M'ocsy Andr'as: Ki lehetett Seuso ? artmagazin.hu/artmagazin_hirek/a_seuso-kincs.2618.html?pa... 20170730 A Balatonf"okaj'art'ol a Balatonhoz vezet"o r'omai hadi'ut a Partf"o alatti Sz'echenyi parkn'al 'eri el a Balatont. Itt a vas'ut'ep'it'es el"ott a mai vas'uti s'inp'aly'an'al h'uzodott a Balaton hat'ara, ami - ezen a ter"uleten - nem v'altozott l'enyegesen a r'omai kor 'ota.

Tags: