• Каталог /
• Картинки /
• Elekes Andor /

Описание: A budapesti V'arosliget sz'el'en 'allt Magyarok Nagyasszonya-, k"ozismertebb nev'en Regnum Marianum-templom. Fogadalmi templomk'ent k"ozadakoz'asb'ol, az 1918-1919-es bolsevik "onk'enyuralmi rendszerek buk'asa ir'anti h'al'ab'ol, t"obb neves k"oz'eleti 'es egyh'azi szem'elyis'eg kezdem'enyez'es'ere 'ep'itett'ek fel a Damjanich utca tengely'eben. Az 1931-ben felszentelt templomnak m'ar kezdeti 'eveiben is k"ul"onleges figyelmet tulajdon'itottak. A kereszt'eny magyars'ag nemzeti jelent"os'eg"u temploma volt. 1951-ben R'akosi'ek a Felvonul'asi t'er kialak'it'asakor, hogy a monument'alis Szt'alin szobornak fel'ep'it'ese 'erdek'eben lerombolt'ak a Szent Istv'an orsz'agfelaj'anl'as'ara eml'ekeztet"o 'ep"uletet, k"oz"oss'eg'et pedig intern'alt'ak, sz'etz'uzt'ak. A trianoni dikt'atumot k"ovet"oen a magyars'ag szellemi-lelki 'es politikai vezet"oi a csapdahelyzetb"ol val'o kit"or'es egyik 'utjak'ent fogadalmi templom meg'ep'it'es'et hat'arozt'ak el. A Regnum Marianum k"oz"oss'eg fj'us'agnevel'essel foglalkoz'o katolikus szervezet. El"odj'et, a N'eri Szent F"ul"opr"ol elnevezett Philippinumot 1896-ban hozt'ak l'etre Proh'aszka Ottok'ar (1858-1927) nagyhat'as'u teol'ogus, k'es"obbi sz'ekesfeh'erv'ari p"usp"ok tan'itv'anyai. A mozgalom 'elet'eben az els"o fordulat 1900-ban 'allt be, amikor Majl'ath Guszt'av K'aroly (1864-1940) erd'elyi p"usp"ok a k"oz"oss'eg sz'am'ara csal'adi mag'anvagyon'ab'ol megv'as'arolta a VII. ker"uleti Damjanich utca 50. sz'am alatti, 1895-ben 'ep"ult h'aromemeletes b'erh'azat. A Regnum Marianum (M'aria Orsz'aga) n'even tov'abb m"uk"od"o papi egyes"ulet els"odleges c'elja az akkoriban Chicago n'even emlegetett, rossz h'ir"u negyed evangeliz'al'asa volt. Feladatukba beletartozott a kall'od'o munk'asgyerekek megnyer'ese, valamint az istentelens'eg 'es nemzetk"ozis'eg ideol'ogi'ai 'altal fenyegetett ifj'us'ag lelki sorvad'as'anak megakad'alyoz'asa. A Damjanich utcai h'azat az alap'it'ok kezdett"ol fogva v'egv'arnak sz'ant'ak a romlott erk"olcs"u vil'agv'aros lelki gazdag'it'asa c'elj'ab'ol. K"oz"oss'eg"unkr"ol K"ozlem'enyek Tanulm'anyok Besz'amol'ok Publik'aci'ok Szervezeti dokumentumok Rendezv'enyeink Kezdem'enyez'esek Els"o vil'agh'abor'us eml'ekm"uvek 'eve Nemzeti eml'ekhelyeink H'abor'us kegyelet Regnum Marianum Eml'ekhely B'ans'agi templomaink Budai V'arnegyed Fejf'as temet"oink'ert Hat'arok n'elk"ul Sz'orv'anyprogram Cs'ang'o keresztsz"ul"o program 'Ep'itett "or"oks'eg"unk v'edelme "Or"oks'egturisztika download biography movie A Regnum Marianum-templom t"ort'enete A tan'acsk"ozt'arsas'ag buk'asa ir'anti h'ala jegy'eben, k"ozadakoz'asb'ol 'ep"ult, 1951-ben R'akosi parancs'ara f"oldig rombolt'ak – ez az, amit a legt"obben tudnak az egykori v'arosligeti Regnum Marianum-templomr'ol. Egyes"ulet"unk megalakul'asa 'ota szeretn'e el'erni, hogy az eredeti templom helysz'in'en, a maradv'anyok bevon'as'aval m'elt'o eml'ekhely sz"ulessen, ami bemutatja a fiatal nemzed'eknek a kommunista egyh'az"uld"oz'es gaztetteit. T"obb 'evnyi kutat'ast 'es adatgy"ujt'est k"ovet"oen megsz"uletett a templom t"ort'enet'et feldolgoz'o tanulm'anyunk Hetzmann R'obert toll'ab'ol. rm-borito A Regnum Marianum-templom t"ort'enete A budapesti V'arosliget sz'el'en 'allt Magyarok Nagyasszonya-, k"ozismertebb nev'en Regnum Marianum-templom els"osorban szomor'u t"ort'enelme miatt k"ozismert. Fogadalmi templomk'ent k"ozadakoz'asb'ol, az 1918-1919-es bolsevik "onk'enyuralmi rendszerek buk'asa ir'anti h'al'ab'ol, t"obb neves k"oz'eleti 'es egyh'azi szem'elyis'eg kezdem'enyez'es'ere 'ep'itett'ek fel a Damjanich utca tengely'eben. Az 1931-ben felszentelt templomnak m'ar kezdeti 'eveiben is k"ul"onleges figyelmet tulajdon'itottak. Az ifj'us'ag nevel'es'evel foglalkoz'o kit"un"o lelki k"oz"oss'eg m"uk"od"ott falai k"oz"ott, ami'ert a kereszt'eny magyars'ag egyik kiemelked"o, nemzeti jelent"os'eg"u temploma volt. 1951-ben R'akosi'ek a Felvonul'asi t'er kialak'it'asakor, hogy a monument'alis Szt'alin szobornak „m'elt'o” h'atteret teremtsenek, lerombolt'ak a Szent Istv'an orsz'agfelaj'anl'as'ara eml'ekeztet"o 'ep"uletet, k"oz"oss'eg'et pedig intern'alt'ak, sz'etz'uzt'ak. Lelki v'egv'ar a Damjanich utc'aban Az egykori f"ov'arosi Regnum Marianum-templom t"ort'enet'enek megismer'es'ehez meg kell 'erten"unk az 1920-as 'evek magyar val'os'ag'anak lelki'allapot'at, amit nagym'ert'ekben meghat'arozott az elvesztett 'es rengeteg v'er'aldozattal j'ar'o els"o vil'agh'abor'u, az azt k"ovet"o bolsevik forradalmak puszt'it'asai 'es a m'aig b'en'it'oan hat'o trianoni orsz'agveszt'es. A magyars'ag szellemi-lelki 'es politikai vezet"oi a csapdahelyzetb"ol val'o kit"or'est v'alasztott'ak, amikor fogadalmi templom meg'ep'it'es'et hat'arozt'ak el. 'Am ez a templom nem puszt'an a politika tervez"oasztalain sz"uletett 'es nem a v'eletlen hozta l'etre. Szellemi gy"okerei egy Trianon el"ott m'ar negyedsz'azaddal is l'etez"o, a nemzet lelki felemel'ese 'erdek'eben a fiatal nemzed'ek helyes erk"olcsi nevel'es'evel foglalkoz'o katolikus k"oz"oss'eghez ny'ulnak vissza. A Regnum Marianum k"oz"oss'eg egy ma is l'etez"o, ifj'us'agnevel'essel foglalkoz'o katolikus szervezet. El"odj'et, a N'eri Szent F"ul"opr"ol elnevezett Philippinumot 1896-ban hozt'ak l'etre Proh'aszka Ottok'ar (1858-1927) nagyhat'as'u teol'ogus, k'es"obbi sz'ekesfeh'erv'ari p"usp"ok tan'itv'anyai. A mozgalom 'elet'eben az els"o fordulat 1900-ban 'allt be, amikor Majl'ath Guszt'av K'aroly (1864-1940) erd'elyi p"usp"ok a k"oz"oss'eg sz'am'ara csal'adi mag'anvagyon'ab'ol megv'as'arolta a VII. ker"uleti Damjanich utca 50. sz'am alatti, 1895-ben 'ep"ult h'aromemeletes b'erh'azat. A Regnum Marianum (M'aria Orsz'aga) n'even tov'abb m"uk"od"o papi egyes"ulet els"odleges c'elja az akkoriban Chicago n'even emlegetett, rossz h'ir"u negyed evangeliz'al'asa volt. Feladatukba beletartozott a kall'od'o munk'asgyerekek megnyer'ese, valamint az istentelens'eg 'es nemzetk"ozis'eg ideol'ogi'ai 'altal fenyegetett ifj'us'ag lelki sorvad'as'anak megakad'alyoz'asa. A Damjanich utcai h'azat az alap'it'ok kezdett"ol fogva v'egv'arnak sz'ant'ak a romlott erk"olcs"u vil'agv'aros lelki gazdag'it'asa c'elj'ab'ol. Majl'ath Guszt'av K'aroly, Proh'aszka Ottok'ar 'es Shvoy Lajos Majl'ath Guszt'av K'aroly, Proh'aszka Ottok'ar 'es Shvoy Lajos A hazai cserk'eszet megsz"ulet'es'eben is kulcsszerepet j'atsz'o Regnum Marianum lelki mozgalom volt, amely a hit'elet akkori v'als'agjelens'egeire akart v'alaszt adni. C'elja a katolikus ifj'us'ag vall'aserk"olcsi 'elet'enek fel'eleszt'ese volt, amit a Proh'aszka Ottok'ar 'altal kidolgozott 'uj pedag'ogiai m'odszerek seg'its'eg'evel 'es a M'aria-kultusz elm'ely'it'es'evel pr'ob'altak el'erni. A n'evv'alaszt'assal arra a hagyom'anyra utaltak, hogy Szent Istv'an Sz"uz M'aria oltalm'aba aj'anlotta a Magyarorsz'agot Szent Koron'at. A hit k"ovetkezetes k'epviselet'et t"ukr"ozte jelmondatuk is: „'Igy – vagy sehogy!”. A Damjanich utc'aban hamarosan pezsg"o szellemi l'egk"or alakult ki. A k"oz"oss'eg 'altal szervezett kongreg'aci'os "osszej"oveteleket t"obb sz'az di'ak l'atogatta. A Regnum Marianum lap- 'es k"onyvkiad'assal is foglalkozott annak 'erdek'eben, hogy min"os'egi szellemi t'apl'al'ekkal l'assa el a f"ov'arosi tanul'o ifj'us'agot. 1902-ben jelent meg a szervezet hivatalos lapja, a Z'aszl'onk c'im"u foly'oirat els"o sz'ama, Proh'aszka Ottok'ar programad'o vez'ercikk'evel. „Magyar ifj'us'ag! Egy szavam van hozz'ad: Neked 'elned, vir'agoznod, boldogulnod kell; elsorvadnod, elpusztulnod nem szabad. – Igen, 'elned kell!” – hirdette a k'es"obbi feh'erv'ari p"usp"ok. N'eh'any 'ev m'ulva a Z'aszl'onk m'ar t"obb t'izezres p'eld'anysz'amban jelent meg, 'es az orsz'ag valamennyi komolyabb k"oz'episkol'aj'aba eljutott. A t"ort'eneti val'os'ag kedv'e'ert k"ul"on meg kell jegyezn"unk, hogy a k"ozv'eleked'essel szemben az ifj'us'agi irodalom m"ufaj'at nem a prolet'ardiktat'ura tal'alta fel, a sokak 'altal tudatlans'agb'ol visszas'irt 'utt"or"omozgalom val'oj'aban csak 'arny'eka volt a vil'agh'abor'u el"ott m"uk"od"ott kereszt'eny szervezeteknek. 1919-ben az esztergomi f"oegyh'azmegye a Damjanich utcai k'apolna k"or"ul pl'eb'ani'at alap'itott 'es 'uj, nagyobb templom 'ep'it'es'er"ol d"ont"ott. Az erzs'ebetv'arosi pl'eb'ani'ar'ol lev'alasztott Regnum Marianum egyh'azk"ozs'eg ter"ulete az akkori VI. 'es VII. ker"uletekre terjedt ki. Hat'ara 1922-ben az Istv'an 'ut tengelye az Ar'ena (ma: D'ozsa Gy"orgy) 'utt'ol a Bethlen t'erig, a Bethlen utca tengelye a Damjanich utc'aig 'es azon 'at a Bajza utca k"oz'epvonal'aig, ahonnan a Bajza utca k"oz'epvonala az Andr'assy 'utig, majd az Andr'assy 'ut tengelyvonala az Ar'ena 'utig s v'eg"ul innen az Ar'ena 'ut k"oz'epvonala az Istv'an 'utig. A templom'ep'it"o bizotts'agban olyan nagy neveket tal'alunk, mint Albrecht kir'alyi herceg, dr. Csernoch J'anos hercegpr'im'as, nagyb'anyai Horthy Mikl'osn'e f"ov'edn"ok, b'ar'o Skerlecz Iv'an 'es dr. Scitovszky B'ela eln"ok"ok. A templom kapcs'an sok szem'ely neve eml'ithet"o joggal, 'am a val'odi templom'ep'it"o Shvoy Lajos (1878-1968) k'es"obbi sz'ekesfeh'erv'ari megy'esp"usp"ok volt, aki m'eg Amerik'aba is elutazott, hogy t'amogat'okat szerezzen az "ugynek. Az 1901-ben felszentelt pap a Regnum Marianum egyes"ulet igazgat'oi tiszts'eg'et is viselte, majd az 'uj egyh'azk"ozs'eg els"o pl'eb'anosa lett. 1927-t"ol hal'al'aig Sz'ekesfeh'erv'ar p"usp"okek'ent nemcsak a proh'aszkai hagyom'anyokhoz maradt h"u, de a Regnumr'ol sem feledkezett meg. 1944-ben a nyilas uralommal szemben ellen'allt, ami'ert azok Sopronk"ohid'ara intern'alt'ak, ak'arcsak Mindszentyt. A templom hivatalos neve Magna Domina Hungarorum, azaz Magyarok Nagyasszonya volt, de a k"oznyelv Regnum Marianumk'ent ismerte 'es ismeri a mai napig. Olyannyira, hogy a korabeli hivatalos tud'os'it'asokban, s"ot rend"ors'egi k"ozlem'enyekben is csak k"ozkelet"u nev'en szerepel. Ennek oka, hogy az 'ep"ulet elv'alaszthatatlann'a v'alt a regnumos k"oz"oss'egt"ol, noha a mozgalom nem a v'arosligeti templom falai k"oz"ott m"uk"od"ott 'es jogilag sem tartozott hozz'a. A historizmus jegy'eben fogant 'ep"ulet j'ol illeszkedett a H"os"ok tere 'es a V'arosliget akkori 'ep'it'eszeti hagyom'anyaihoz. A d'el-francia hat'as'u, neorom'an st'ilussal 'es a centr'alis elrendez'essel a tervez"o Szent Istv'an kor'at k'iv'anta visszaid'ezni, mivel a Regnum Marianum gondolata akkor sz"uletett meg. A magyarorsz'agi M'aria-kultusz alapvet"o fontoss'ag'u 'allom'asa Szent Istv'an orsz'agfelaj'anl'asa, amit a k"ozjogi hagyom'any is meg"orz"ott. Emiatt az 'ep"ulet kupol'aj'at a Szent Korona m'asolata d'isz'itette, amire a K'arp'at-medenc'eben csak h'arom tov'abbi p'elda ismert (pozsonyi koron'az'otemplom, J'aszber'eny, Ipolybalog). A k"ofarag'omunk'akat a s"utt"oi illet"os'eg"u 'Aprili Testv'erek, Holdampf S'andor ut'odai k'esz'itett'ek haraszti kem'eny m'eszk"ob"ol. A tet"ofed'esek anyaga v"or"osr'ez-b'adog volt. K'ets'egtelen, hogy a Regnum a t"obbf'ele st'ilusban is alkot'o Kotsis Iv'an „akad'emikus 'izl'es"u” m"uvei k"oz'e tartozott, ez'ert az 'ep'it'esz szakma k"oreib"ol sok kritik'at kapott. Mai napig fel-felbukkan'o „v'ad” a templommal szemben, hogy 'all'it'olag maga az 'ep'it'esz sem volt b"uszke r'a, hiszen az a m"uveir"ol k'esz'itett eml'ekk"onyvben m'eg eml'it'es szintj'en sem szerepel. Ez azonban t'eves k"ovetkeztet'es. Szemtan'uk visszaeml'ekez'eseib"ol tudjuk, hogy Kotsis Iv'an mindv'egig h"u maradt a Regnum Marianumhoz. 'Edesanyja szob'aj'aban f"ugg"ott az 'ep"ulet k'epe, 'es gyakran mondogatta, hogy akkor lesz j'o vil'ag megint, ha 'ujj'a'ep'itik a templomot. A kommunista rendszerben a Regnum Marianum-templom nemcsak "uld"oz"ott szimb'olum volt, hanem egyben tabut'em'anak sz'am'itott. Nem lehetett r'ola besz'elni, s"ot f'enyk'epek sem jelenhettek meg sehol. 'Ugy kellett tenni, mintha ez az 'ep"ulet sohasem l'etezett volna. Ez k'ezenfekv"o magyar'azat arra, hogy Kotsis mi'ert mell"ozte a hatalmas templomot egyik 'eletrajzi m"uve "ossze'all'it'asakor. A vil'aggazdas'agi v'als'ag 'es a k"olts'eges 'ep'itkez'es elh'uz'od'asa miatt a k"oz"oss'egnek m'ar nem jutott kell"o ereje a templombels"o teljes berendez'es'ere, ami csak lassank'ent val'osulhatott meg. Olt'ark'epe, Feszty Masa 1931-ben k'esz'itett olajfestm'enye 'Arp'ad-h'azi Szent Erzs'ebetet 'abr'azolta.[23] Tudunk egy Szent Istv'an v'ertan'ut 'abr'azol'o Murillo-festm'enyr"ol is (tal'an m'asolat lehetett), melyet Borsos Jen"o aj'and'ekozott a pl'eb'aniatemplomnak. V'ag'o G'abor (1894-1968) elk'esz'itette 1941-ben Kis Szent Ter'ez eg'eszalakos szobr'at a pl'eb'aniatemplom r'esz'ere.t. Forr'as (k'ep 'es sz"oveg): www.magyarpatriotak.hu/a-regnum-marianum-templom-tortenete/ This photo is licensed under the Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 International license. Feel free to use it — even commercially. Downtown Apartment Budapest Andr'assy www.airbnb.com/rooms/9473191?s=H_tc0QFx

Tags: