• Каталог /
• Картинки /
• Elekes Andor /
• Homor'odszentm'artoni Bir'o...

Описание: Homor'odszentm'artoni Bir'o S'amuel (1665–1721) c'imere. Bir'o S'amuel unit'arius f"ogondnok. Homor'odszentm'arton tud'os lesz'armazottja meg'it'el'es"unk szerint meg'erdemel egy r'eszletesebb 'eletrajzot. A homor'odszentm'artoni Bir'ok Erd'ely meglehet"osen gazdag Bir'o nev"u csal'adokban. A homor'odszentm'artoni Bir'ok a cs'ikszentm'artoni Becz csal'adra vezett'ek vissza eredet"uket. A hagyom'anynak van t"ort'enelmi alapja, de a Becz csal'adnak adott nemeslev'el nem eml'iti a Bir'okat. A k'et csal'ad c'imer'enek hasonl'os'aga onnan ered, hogy 1612-ben Bir'o Gy"orgy, Becz Anna 'es Bir'o B'alint fia nemeslevel'eben, csal'adi c'imere als'o mezej'ebe a Becz csal'ad c'imeralakjait rajzoltatta. A homor'odszentm'artoni Bir'ok Bir'o Bal'azs l'of"o sz'ekelyt"ol veszik eredet"uket, akit 1505. november 23-'an, az Udvarhelyen tartott sz'ekely nemzeti gy"ul'esen tizenk'et t'ars'aval egy"utt b'ir'onak v'alasztottak. A csal'ad "ose a XVI. sz'azadban k"olt"ozhetett Homor'odszentm'artonba, s val'osz'in"uleg a XVII. sz'azadban unit'ariuss'a lettek. Bir'o Gy"orgy B'athori G'abor kancell'ari'aj'an jegyz"ok'ent m"uk"od"ott; h"us'eg'e'ert 1612. augusztus 16-'an meg'u- j'itott'ak nemess'eg'et.3 Az unit'ariuss'a lett Bir'ok eml'ek'et "orzi az egyh'azk"ozs'eg m'aig megl'ev"o, 1666-ban "ont"ott harangja.4 A Bir'o csal'ad egyik h"osi hal'alt halt tagj'at, Bir'o G'abort a homor'odszentm'artoni templomba temett'ek, 'es eml'ek'et k"ozel k'et 'evsz'azadon kereszt"ul "orizte a h'al'as ut'okor. A tat'arokkal v'ivott k"uzdelemben, 1691-ben elesett Bir'o G'abor eml'ek'et, J'anosfalvi S'andor Istv'an nyo- m'an, Orb'an Bal'azs is meg"or"ok'itette. Bir'o S'amuel ifj'ukora: Anyja Kib'edi D'ozsa Zs'ofia, apja Rab Bir'o Istv'an volt, II. R'ak'oczi Gy"orgynek h"us'eges embere, aki a szerencs'etlen kimenetel"u 1657. 'evi lengyelorsz'agi hadj'arat ut'an a tat'arok fogs'ag'aba ker"ult 'es 'evekig raboskodott. S'amuel tanulm'anyait a kolozsv'ari unit'ariusok 'ov'ari iskol'aj'aban fejezte be. A kor szok'asa szerint az als'obb oszt'alyokban po'etik'at tan'itott, s hogy j'o po'eta volt, annak 'evekkel k'es"obb adta bizony'it'ek'at, akkor, amikor B'anffy Gy"orgy gubern'ator hal'alos 'agy'an t"ole k'ert s'irverset. A Bir'o S'amuel szerezte epit'afiumot ez"ust t'abl'ara v'est'ek, bet"uit aranyozt'ak 'es a halottal egy"utt kopors'oba tett'ek. L'ep'esek a hivatali rangl'etr'an Tanulm'anyai befejezt'evel az erd'elyi kancell'ari'ara ker"ult 'es tizennyolc 'evesen Teleki Mih'aly mellett titk'ark'ent kezdte el p'alyafut'as'at. A nagy 'allamf'erfi eleste ut'an B'anffy Gy"orgy szolg'alat'aba 'allt 'es lassan haladt a rangl'etr'an. Kezdetben mint lajstromoz'o, k'es"obb mint fogalmaz'o k'ostolt bele a jogi 'eletbe. El"osz"or az erd'elyi harmincad f"ofel"ugyel"oj'ev'e, majd 1715-t"ol f"okorm'anysz'eki tan'acsoss'a nevezt'ek ki. Unit'arius ember a XVIII. sz'azadban enn'el magasabbra nem emelkedett a hivatali rangl'etr'an. A t"ort'enettud'os jog'aszt enyh'en t'ulozva 'igy jellemezte egykori alumnusa, Szent'abrah'ami Lomb'ard Mih'aly:„Nemcsak a haza t"orv'enyei voltak el"otte igen ismeretesek, hanem a szomsz'ed artom'anyok 'allapota is. […] A hazai t"orv'enyek ir'ant annyira szorgoskod'o, gondos volt, hogy nem feledte el, melyeket haszn'alnak m'as orsz'agok is. Eur'opa minden r'esz'enek k"ozjog'at 'ugy t'argyalta,hogy Erd'ely k"ozjog'anak kulcs'at m'ast'ol k"olcs"on"ozni ne legyen k'enyszer'itve. A k"oz"ugyekkel elv'alaszthatatlanul "oszszekapcsolva 'es annyira beh'al'ozva 'elt, hogy "ot Erd'ely Atlasz'anak, a haza t'amasz'anak,Izrael szeker'enek 'es kocsis'anak mondhatn'ad. F"ogondnoks'ag'anak 'evei: Az unit'arius egyh'aznak tal'an soha nem volt akkora sz"uks'ege k'epzett jog'aszokra, mint a XVII. sz'azad fordul'oj'an. Erd'elynek a Habsburg-birodalomhoz val'o csatol'asa eg'esz sor jog"ugyi probl'em'at vetett fel. Apafi Mih'aly hal'al'aval kezd"od"oen a Habsburg- h'az szab'alyozta Erd'ely politik'aj'at a h'ires-h'irhedt Diploma Leopoldinummal. Ezt 1691-ben fogadt'ak el a rendek, s ett"ol kezdve a politikai 'eletben a katolikum 'es a Habsburg-p'artis'ag egyet jelentett. A Diploma szerint a felekezetek egym'ashoz val'o viszony'aban nem t"ort'ent v'altoz'as, a protest'ansok azonban, el"ore l'atva a rekatoliz'aci'o vesz'ely'et, orsz'aggy"ul'esi hat'arozatokkal igyekeztek v'edeni jogaikat. A k"oz"os katolikus-protest'ans t'argyal'asok nem vezettek eredm'enyre. Az uralkod'o 1693-ban kiadott p'ot Diplom'aj'aval a katolikusoknak kedvezett. Ezzel megkezd"od"ott a protest'ansok fokozatos h'att'erbe szor'it'asa. A rekatoliz'al'o t"orekv'esek kiv'ed'es'enek hat'asos fegyver'et a protest'ansok a vil'agi k'epviselet egyh'azon bel"uli megszil'ard'it'as'aban l'att'ak. 'Igy sz"uletett 'es szil'ardult meg mind a reform'atus, mind az unit'arius egyh'azban a f"ogondnoki int'ezm'eny. B'ir'o S'amuel meg'erte az 'ov'ari f"oiskola elveszt'es'enek (1693. okt'ober 10.) tragikum'at. 1712-ben tal'an megsejtve a k"ozelg"o vesz'elyt, lev'elben kereste fel a kolozsv'ari anyaekl'ezsi'at 'es n'eh'any mer'esz javaslatot tett az egyh'azk"ori gondnoki int'ezm'eny megszervez'es'ere, az oktat'as decentraliz'al'as'ara, egy 'alland'o p'enzalap gy"ujt'es'ere, a Sz'ekelykereszt'uron fel'all'itand'o koll'egiumra 'es a k"ulf"oldi peregrin'aci'o serkent'es'ere vonatkoz'oan. Bir'o S'amuel javaslatait a st'atus szerep'et bet"olt"o kolozsv'ari m'ater ekl'ezsia konziszt'oriuma 'es kur'atorai vett'ek vizsg'alat al'a. Ind'itv'anyait alapos 'es megfontolt t'argyal'asok ut'an megv'alaszolt'ak. Az 1712-ben tett javaslatok az ellenreform'aci'o t'erh'od'it'asa 'es az er"oszakos templom- 'esiskolafoglal'asok k"ovetkezt'eben csak 1718 ut'an val'osulhattak meg, s ebben Bir'o S'amuel f"ogondnoknak vezet"o szerep jutott. A csal'ad sorsa: A XVII–XVIII. sz'azadban a sorozatos jogfoszt'as k"ozepette nem volt „kifizet"od"o” unit'ariusnak maradni. 'Allami hivatal csak a katolikusokat illette meg, Bir'o S'amuel csal'adja is katoliz'alt. Fia 1718-ban nemcsak az unit'arius koll'egiumot hagyta el, hanem vall'as'at is. A f"ogondnok "ozvegye azonban h"u maradt felekezet'ehez 'es a kolozsv'ari unit'arius iskol'anak adom'anyozta az "ori 'es nagylaki b'uza- d'ezsm'at. De nem feledkezett meg a tordai iskol'ar'ol sem, hiszen 1731. december 15-'en 100 forint 'ert'ek"u sz"ol"ost adom'anyozott a di'aks'agnak azzal, hogy azt megm"uvelve a hasznot ford'its'ak tan'ittat'asukra. A Bir'o csal'ad unit'arius 'aga Bir'o J'ozsef cs'asz'ari 'es kir'alyi postamester, a sz'ekelykereszt'uri koll'egium fel"ugyel"o gondnoka 1847. m'ajus 25-'en bek"ovetkezett hal'al'aval megsz"unt. Az unit'arius f"ogondnok eml'ek'et nem csak az ellenreform'aci'o megpr'ob'al'o 'evtizedeiben foganatos'itott egyh'azv'edelmi int'ezked'esei, de k'eziratban maradt irodalmi m"uvei is "orzik. A kolozsv'ari Unit'arius Koll'egium (jelenleg a Rom'an Tudom'anyos Akad'emia Kolozsv'ari Fi'okja), valamint a sz'ekelykereszt'uri Unit'arius Koll'egium k"onyvt'ar'aban (jelenleg marosv'as'arhelyi Teleki T'eka) lev"o k'eziratok 'erdemesek lenn'enek a r'eszletes feldolgoz'asra. 1 A Bir'o csal'ad c'imer'enek als'o mezej'eben szerepl"o k'et oroszl'anf"o, sz'ajukban jobbra ir'anyzott ny'illal 'es f"ol"ott"uk a hat'ag'u csillaggal, a Becz Jakabnak adott c'imerlev'elben szerepelt. L'asd Sz'ekely Oklev'elt'ar I. 1211–1519. (SzOkl.) Kolozsv'ar, 1872. 170–171.; S'andor Imre: A cs'ikkozm'asi Becz csal'ad. In: Geneal'ogiai f"uzetek, I (1903). 35. V"o. II (1904). 86. 2 SzOkl. I. 306–308. 3 S'andor Imre: Cz'imerlevelek. I. F"uzet (1551–1629). Kolozsv'ar, 1910. 78. 4 A harang felirata: In GLORIAM UNUS SUPREMI DEI ET EJUS FILII NAZARE A E T I L I P U S [ ! ] S T E P H A N O B I R O BALTHASARE D.E. 1666 5 J'anosfalvi S'andor Istv'an: Sz'ekelyhoni utaz'as a k'et Homor'od mellett. I. Kolozsv'ar, 1942. 49–72.; Orb'an Bal'azs: A Sz'ekelyf"old le'ir'asa. I. Udvarhelysz'ek. Bp., 1868. 162–163. 6 II. R'ak'oczi Gy"orgy 1657-ik lengyel hadj'arata alkalm'aval tat'ar fogs'agba esett erd'elyiek jegyz'eke. In: Geneal'ogiai f"uzetek, X (1912) 4. sz. 93. l. 7 Wessel'enyi Istv'an: Sanyar'u vil'ag. Napl'o 1703–1708. II. Bukarest, 1985. 679–682. 8 Kereszt'eny Magvet"o, 38 (1903). 19–37. 9 Bir'o S'amuel eset'eben nem besz'elhet"unk alkotm'anyos v'alaszt'asr'ol, noha a f"okur'atori int'ezm'eny megalak'it'as'anak gondolata m'ar kor'abban is foglalkoztatta a vil'agi f"ourakat. 1718-ban a Kolozsv'arra "osszegy"ult nemesek saj'at k"or"ukb"ol v'alasztottak f"ogondnokot Bir'o S'amuel 'es Simon Mih'aly szem'ely'eben. 1747-ig a vil'agi f"oemberek maguk k"oz"ul v'alasztott'ak a f"ogondnokot. Ekkor a dics"oszentm'artoni zsinat Henter J'anost f"ogondnoknak v'alasztotta, 'es ett"ol kezdve a zsinat hat'ask"or'ebe tartozott a f"ogondnok v'alaszt'as. 10 A kolozsv'ari Akad'emiai K"onyvt'arban: Ms.U. 2. Unit'arius Achiles, seu Demonstrationes, partim ostentive, partim apagogice, Communibus et evidentibus ex principiis deducatae, multorumque placitis tam sanae Theologiae, quam sanae Philosophiae parum conformibus, oppositae tribus exceptis concinnatae. Ms.R. 1469-1470. Nemes Erd'ely Orsz'agnak Statuss'ar'ol, Lakossair'ol 'es Lak'o Hellyeir"ol s foly'o vizeir"ol val'o oktat'as. 1710. A Tripartitum Decretum ugy az Approbata Compilata T"orv'enyeknek R"ovid Summ'aja 'es Veleje. A marosv'as'arhelyi Teleki T'ek'aban a 0575. jelzet alatt: 1. Notitia Status Transsylvanici cum Jure Publico eiusdem Provinciae pro captu Filioli 83. Annorum 9 pr quaestiones et responsiones accomodata Anno 1710.; 2. Versus … In Decretum Tripartitum Verb"ozianum per S. B.; 3. De Contestatione …; 4. Az successior'ol val'o Tractatus, mely Colosvarott in Ao 1603 a Colosv'ariaknak j'o m'odj'aval egym'as k"oz"ott val'o osztoz'asok dolg'ar'ol magyarul irattatott most in Ao 1705-ben. A fent eml'itett k'eziratok mellett K'enosi T"ozs'er J'anos a De Typographiis et Thipographis… c'im"u munk'aj'aban (Adatt'ar 32. "ossze'all'itotta F"oldesi Ferenc) Bir'o S'amuelnek tulajdon'itja a k"ovetkez"oket is: Observationes Oeconomicae morales.; Igazs'ag panasza.; Principatus Transylvaniae cum rebus memorabilibus Descriptio.; A Sz'ekelyf"oldr"ol 'es Sz'ekelyek eredetir"ol.; A sz'ekelyek r'egi szabads'agair'ol, nemess'egekr"ol, s legk"ozelebb Primipiluss'agokr'ol, avagy L'o f"u nemes embers'egekr"ol. Forr'as: Kov'acs S'andor Homor'odszentm'artoni Bir'o S'amuel (1665–1721) www.oroksegunk.ro/i-evf-2007/1-szam/eletutak/homorodszent... (hozz'af'er'es: 2017.01.02) Hargita Megye Tan'acsa Eurotrans Alap'itv'any Communitas Alap'itv'any Sz"ul"of"old Alap Ha'az Rezs"o M'uzeum, Sz'ekelyudvarhely Moln'ar Istv'an M'uzeum, Sz'ekelykereszt'ur Cs'iki Sz'ekely M'uzeum, Cs'ikszereda Sz'ekely Nemzeti M'uzeum, Sepsiszentgy"orgy Tariszny'as M'arton M'uzeum, Gyergy'oszentmikl'os V'arosi K"onyvt'ar, Sz'ekelyudvarhely Magyar Elektronikus K"onyvt'ar Erd'elyi M'uzeum Egyes"ulet, Kolozsv'ar Entz G'eza Alap'itv'any, Kolozsv'ar Szabadid"okalauz Udvarhelyi H'irad'o Forr'asok: hu.wikipedia.org/wiki/Homor%C3%B3dszentm%C3%A1rtoni_B%C3%... commons.wikimedia.org/wiki/File:Homorodszentmartoni_(Ugron)_Biro_kuria.jpg commons.wikimedia.org/wiki/File:Homor%C3%B3dszentm%C3%A1r... hu.wikipedia.org/wiki/Ugron-k%C3%BAria_(Homor%C3%B3dszentm%C3%A1rton) ro.wikipedia.org/wiki/Conacul_Ugron Az udvarh'az 1790-ben k'esz"ult el.

Tags: