• Каталог /
• Картинки /
• Elekes Andor /
• Harang -...

Описание: Homor'odszentm'artoni Bir'o S'amuel (1665–1721) c'imere. Bir'o S'amuel unit'arius f"ogondnok. Homor'odszentm'arton tud'os lesz'armazottja meg'it'el'es"unk szerint meg'erdemel egy r'eszletesebb 'eletrajzot. A homor'odszentm'artoni Bir'ok Erd'ely meglehet"osen gazdag Bir'o nev"u csal'adokban. A homor'odszentm'artoni Bir'ok a cs'ikszentm'artoni Becz csal'adra vezett'ek vissza eredet"uket. A hagyom'anynak van t"ort'enelmi alapja, de a Becz csal'adnak adott nemeslev'el nem eml'iti a Bir'okat. A k'et csal'ad c'imer'enek hasonl'os'aga onnan ered, hogy 1612-ben Bir'o Gy"orgy, Becz Anna 'es Bir'o B'alint fia nemeslevel'eben, csal'adi c'imere als'o mezej'ebe a Becz csal'ad c'imeralakjait rajzoltatta. A homor'odszentm'artoni Bir'ok Bir'o Bal'azs l'of"o sz'ekelyt"ol veszik eredet"uket, akit 1505. november 23-'an, az Udvarhelyen tartott sz'ekely nemzeti gy"ul'esen tizenk'et t'ars'aval egy"utt b'ir'onak v'alasztottak. A csal'ad "ose a XVI. sz'azadban k"olt"ozhetett Homor'odszentm'artonba, s val'osz'in"uleg a XVII. sz'azadban unit'ariuss'a lettek. Bir'o Gy"orgy B'athori G'abor kancell'ari'aj'an jegyz"ok'ent m"uk"od"ott; h"us'eg'e'ert 1612. augusztus 16-'an meg'u- j'itott'ak nemess'eg'et.3 Az unit'ariuss'a lett Bir'ok eml'ek'et "orzi az egyh'azk"ozs'eg m'aig megl'ev"o, 1666-ban "ont"ott harangja.4 A Bir'o csal'ad egyik h"osi hal'alt halt tagj'at, Bir'o G'abort a homor'odszentm'artoni templomba temett'ek, 'es eml'ek'et k"ozel k'et 'evsz'azadon kereszt"ul "orizte a h'al'as ut'okor. A tat'arokkal v'ivott k"uzdelemben, 1691-ben elesett Bir'o G'abor eml'ek'et, J'anosfalvi S'andor Istv'an nyo- m'an, Orb'an Bal'azs is meg"or"ok'itette. Bir'o S'amuel ifj'ukora: Anyja Kib'edi D'ozsa Zs'ofia, apja Rab Bir'o Istv'an volt, II. R'ak'oczi Gy"orgynek h"us'eges embere, aki a szerencs'etlen kimenetel"u 1657. 'evi lengyelorsz'agi hadj'arat ut'an a tat'arok fogs'ag'aba ker"ult 'es 'evekig raboskodott. S'amuel tanulm'anyait a kolozsv'ari unit'ariusok 'ov'ari iskol'aj'aban fejezte be. A kor szok'asa szerint az als'obb oszt'alyokban po'etik'at tan'itott, s hogy j'o po'eta volt, annak 'evekkel k'es"obb adta bizony'it'ek'at, akkor, amikor B'anffy Gy"orgy gubern'ator hal'alos 'agy'an t"ole k'ert s'irverset. A Bir'o S'amuel szerezte epit'afiumot ez"ust t'abl'ara v'est'ek, bet"uit aranyozt'ak 'es a halottal egy"utt kopors'oba tett'ek. L'ep'esek a hivatali rangl'etr'an Tanulm'anyai befejezt'evel az erd'elyi kancell'ari'ara ker"ult 'es tizennyolc 'evesen Teleki Mih'aly mellett titk'ark'ent kezdte el p'alyafut'as'at. A nagy 'allamf'erfi eleste ut'an B'anffy Gy"orgy szolg'alat'aba 'allt 'es lassan haladt a rangl'etr'an. Kezdetben mint lajstromoz'o, k'es"obb mint fogalmaz'o k'ostolt bele a jogi 'eletbe. El"osz"or az erd'elyi harmincad f"ofel"ugyel"oj'ev'e, majd 1715-t"ol f"okorm'anysz'eki tan'acsoss'a nevezt'ek ki. Unit'arius ember a XVIII. sz'azadban enn'el magasabbra nem emelkedett a hivatali rangl'etr'an. A t"ort'enettud'os jog'aszt enyh'en t'ulozva 'igy jellemezte egykori alumnusa, Szent'abrah'ami Lomb'ard Mih'aly:„Nemcsak a haza t"orv'enyei voltak el"otte igen ismeretesek, hanem a szomsz'ed artom'anyok 'allapota is. […] A hazai t"orv'enyek ir'ant annyira szorgoskod'o, gondos volt, hogy nem feledte el, melyeket haszn'alnak m'as orsz'agok is. Eur'opa minden r'esz'enek k"ozjog'at 'ugy t'argyalta,hogy Erd'ely k"ozjog'anak kulcs'at m'ast'ol k"olcs"on"ozni ne legyen k'enyszer'itve. A k"oz"ugyekkel elv'alaszthatatlanul "oszszekapcsolva 'es annyira beh'al'ozva 'elt, hogy "ot Erd'ely Atlasz'anak, a haza t'amasz'anak,Izrael szeker'enek 'es kocsis'anak mondhatn'ad. F"ogondnoks'ag'anak 'evei: Az unit'arius egyh'aznak tal'an soha nem volt akkora sz"uks'ege k'epzett jog'aszokra, mint a XVII. sz'azad fordul'oj'an. Erd'elynek a Habsburg-birodalomhoz val'o csatol'asa eg'esz sor jog"ugyi probl'em'at vetett fel. Apafi Mih'aly hal'al'aval kezd"od"oen a Habsburg- h'az szab'alyozta Erd'ely politik'aj'at a h'ires-h'irhedt Diploma Leopoldinummal. Ezt 1691-ben fogadt'ak el a rendek, s ett"ol kezdve a politikai 'eletben a katolikum 'es a Habsburg-p'artis'ag egyet jelentett. A Diploma szerint a felekezetek egym'ashoz val'o viszony'aban nem t"ort'ent v'altoz'as, a protest'ansok azonban, el"ore l'atva a rekatoliz'aci'o vesz'ely'et, orsz'aggy"ul'esi hat'arozatokkal igyekeztek v'edeni jogaikat. A k"oz"os katolikus-protest'ans t'argyal'asok nem vezettek eredm'enyre. Az uralkod'o 1693-ban kiadott p'ot Diplom'aj'aval a katolikusoknak kedvezett. Ezzel megkezd"od"ott a protest'ansok fokozatos h'att'erbe szor'it'asa. A rekatoliz'al'o t"orekv'esek kiv'ed'es'enek hat'asos fegyver'et a protest'ansok a vil'agi k'epviselet egyh'azon bel"uli megszil'ard'it'as'aban l'att'ak. 'Igy sz"uletett 'es szil'ardult meg mind a reform'atus, mind az unit'arius egyh'azban a f"ogondnoki int'ezm'eny. B'ir'o S'amuel meg'erte az 'ov'ari f"oiskola elveszt'es'enek (1693. okt'ober 10.) tragikum'at. 1712-ben tal'an megsejtve a k"ozelg"o vesz'elyt, lev'elben kereste fel a kolozsv'ari anyaekl'ezsi'at 'es n'eh'any mer'esz javaslatot tett az egyh'azk"ori gondnoki int'ezm'eny megszervez'es'ere, az oktat'as decentraliz'al'as'ara, egy 'alland'o p'enzalap gy"ujt'es'ere, a Sz'ekelykereszt'uron fel'all'itand'o koll'egiumra 'es a k"ulf"oldi peregrin'aci'o serkent'es'ere vonatkoz'oan. Bir'o S'amuel javaslatait a st'atus szerep'et bet"olt"o kolozsv'ari m'ater ekl'ezsia konziszt'oriuma 'es kur'atorai vett'ek vizsg'alat al'a. Ind'itv'anyait alapos 'es megfontolt t'argyal'asok ut'an megv'alaszolt'ak. Az 1712-ben tett javaslatok az ellenreform'aci'o t'erh'od'it'asa 'es az er"oszakos templom- 'esiskolafoglal'asok k"ovetkezt'eben csak 1718 ut'an val'osulhattak meg, s ebben Bir'o S'amuel f"ogondnoknak vezet"o szerep jutott. A csal'ad sorsa: A XVII–XVIII. sz'azadban a sorozatos jogfoszt'as k"ozepette nem volt „kifizet"od"o” unit'ariusnak maradni. 'Allami hivatal csak a katolikusokat illette meg, Bir'o S'amuel csal'adja is katoliz'alt. Fia 1718-ban nemcsak az unit'arius koll'egiumot hagyta el, hanem vall'as'at is. A f"ogondnok "ozvegye azonban h"u maradt felekezet'ehez 'es a kolozsv'ari unit'arius iskol'anak adom'anyozta az "ori 'es nagylaki b'uza- d'ezsm'at. De nem feledkezett meg a tordai iskol'ar'ol sem, hiszen 1731. december 15-'en 100 forint 'ert'ek"u sz"ol"ost adom'anyozott a di'aks'agnak azzal, hogy azt megm"uvelve a hasznot ford'its'ak tan'ittat'asukra. A Bir'o csal'ad unit'arius 'aga Bir'o J'ozsef cs'asz'ari 'es kir'alyi postamester, a sz'ekelykereszt'uri koll'egium fel"ugyel"o gondnoka 1847. m'ajus 25-'en bek"ovetkezett hal'al'aval megsz"unt. Az unit'arius f"ogondnok eml'ek'et nem csak az ellenreform'aci'o megpr'ob'al'o 'evtizedeiben foganatos'itott egyh'azv'edelmi int'ezked'esei, de k'eziratban maradt irodalmi m"uvei is "orzik. A kolozsv'ari Unit'arius Koll'egium (jelenleg a Rom'an Tudom'anyos Akad'emia Kolozsv'ari Fi'okja), valamint a sz'ekelykereszt'uri Unit'arius Koll'egium k"onyvt'ar'aban (jelenleg marosv'as'arhelyi Teleki T'eka) lev"o k'eziratok 'erdemesek lenn'enek a r'eszletes feldolgoz'asra. 1 A Bir'o csal'ad c'imer'enek als'o mezej'eben szerepl"o k'et oroszl'anf"o, sz'ajukban jobbra ir'anyzott ny'illal 'es f"ol"ott"uk a hat'ag'u csillaggal, a Becz Jakabnak adott c'imerlev'elben szerepelt. L'asd Sz'ekely Oklev'elt'ar I. 1211–1519. (SzOkl.) Kolozsv'ar, 1872. 170–171.; S'andor Imre: A cs'ikkozm'asi Becz csal'ad. In: Geneal'ogiai f"uzetek, I (1903). 35. V"o. II (1904). 86. 2 SzOkl. I. 306–308. 3 S'andor Imre: Cz'imerlevelek. I. F"uzet (1551–1629). Kolozsv'ar, 1910. 78. 4 A harang felirata: In GLORIAM UNUS SUPREMI DEI ET EJUS FILII NAZARE A E T I L I P U S [ ! ] S T E P H A N O B I R O BALTHASARE D.E. 1666 5 J'anosfalvi S'andor Istv'an: Sz'ekelyhoni utaz'as a k'et Homor'od mellett. I. Kolozsv'ar, 1942. 49–72.; Orb'an Bal'azs: A Sz'ekelyf"old le'ir'asa. I. Udvarhelysz'ek. Bp., 1868. 162–163. 6 II. R'ak'oczi Gy"orgy 1657-ik lengyel hadj'arata alkalm'aval tat'ar fogs'agba esett erd'elyiek jegyz'eke. In: Geneal'ogiai f"uzetek, X (1912) 4. sz. 93. l. 7 Wessel'enyi Istv'an: Sanyar'u vil'ag. Napl'o 1703–1708. II. Bukarest, 1985. 679–682. 8 Kereszt'eny Magvet"o, 38 (1903). 19–37. 9 Bir'o S'amuel eset'eben nem besz'elhet"unk alkotm'anyos v'alaszt'asr'ol, noha a f"okur'atori int'ezm'eny megalak'it'as'anak gondolata m'ar kor'abban is foglalkoztatta a vil'agi f"ourakat. 1718-ban a Kolozsv'arra "osszegy"ult nemesek saj'at k"or"ukb"ol v'alasztottak f"ogondnokot Bir'o S'amuel 'es Simon Mih'aly szem'ely'eben. 1747-ig a vil'agi f"oemberek maguk k"oz"ul v'alasztott'ak a f"ogondnokot. Ekkor a dics"oszentm'artoni zsinat Henter J'anost f"ogondnoknak v'alasztotta, 'es ett"ol kezdve a zsinat hat'ask"or'ebe tartozott a f"ogondnok v'alaszt'as. 10 A kolozsv'ari Akad'emiai K"onyvt'arban: Ms.U. 2. Unit'arius Achiles, seu Demonstrationes, partim ostentive, partim apagogice, Communibus et evidentibus ex principiis deducatae, multorumque placitis tam sanae Theologiae, quam sanae Philosophiae parum conformibus, oppositae tribus exceptis concinnatae. Ms.R. 1469-1470. Nemes Erd'ely Orsz'agnak Statuss'ar'ol, Lakossair'ol 'es Lak'o Hellyeir"ol s foly'o vizeir"ol val'o oktat'as. 1710. A Tripartitum Decretum ugy az Approbata Compilata T"orv'enyeknek R"ovid Summ'aja 'es Veleje. A marosv'as'arhelyi Teleki T'ek'aban a 0575. jelzet alatt: 1. Notitia Status Transsylvanici cum Jure Publico eiusdem Provinciae pro captu Filioli 83. Annorum 9 pr quaestiones et responsiones accomodata Anno 1710.; 2. Versus … In Decretum Tripartitum Verb"ozianum per S. B.; 3. De Contestatione …; 4. Az successior'ol val'o Tractatus, mely Colosvarott in Ao 1603 a Colosv'ariaknak j'o m'odj'aval egym'as k"oz"ott val'o osztoz'asok dolg'ar'ol magyarul irattatott most in Ao 1705-ben. A fent eml'itett k'eziratok mellett K'enosi T"ozs'er J'anos a De Typographiis et Thipographis… c'im"u munk'aj'aban (Adatt'ar 32. "ossze'all'itotta F"oldesi Ferenc) Bir'o S'amuelnek tulajdon'itja a k"ovetkez"oket is: Observationes Oeconomicae morales.; Igazs'ag panasza.; Principatus Transylvaniae cum rebus memorabilibus Descriptio.; A Sz'ekelyf"oldr"ol 'es Sz'ekelyek eredetir"ol.; A sz'ekelyek r'egi szabads'agair'ol, nemess'egekr"ol, s legk"ozelebb Primipiluss'agokr'ol, avagy L'o f"u nemes embers'egekr"ol. Forr'as: Kov'acs S'andor Homor'odszentm'artoni Bir'o S'amuel (1665–1721) www.oroksegunk.ro/i-evf-2007/1-szam/eletutak/homorodszent... (hozz'af'er'es: 2017.01.02) www.flickr.com/photos/upload/ (hozz'af'er'es: 2017.01.02)

Tags: