ôîòî: Kem'eny - Zeyk udvarh'az

Elekes Andor • 15-11-2015  

Îïèñàíèå: Kem'eny – Zeyk udvarh'az [[|thumb|]] A Kem'eny – Zeyk udvarh'az Nagyenyed jelent"os t'arsas'agi k"ozpontja volt, a Kem'eny 'es a Zeyk csal'adok csal'adi f'eszke a Varcag'as (most Avram Iancu) utc'aban. A f'enyk'ep, az ezt tartalmaz'o k'epeslap 'es h'atoldala k"ozz'et'eve a Yotel 348 DVD-n. == Az udvarh'az 'ep'it'est"ort'enete == Az udvarh'azat a XVIII. sz'azad 80-as 'eveiben 'ep'ittette Kem'eny Simon. Le'any'at Kem'eny Juditot Zeyk K'aroly, a k'es"obbi k'epvisel"o 'es Als'o-Feh'er megye f"oisp'anja vette feles'eg"ul. 'Igy lett az 'ep"uletb"ol Kem'eny-Zeyk udvar, ahol a k'et csal'ad tagjai egym'as mellett laktak. Az enyediek Burgnak nevezt'ek ezt a h'azat. D'oczyn'e Berde Am'al fest"om"uv'esz v'arosk'ep'eben olvashat'o: „Ez a falusi jelleg"u k'uria k'epviselte a XX. sz'azad elej'en az el"okel"o vil'agot. Lak'oi mintha a m'ult sz'azadb'ol felejt"odtek volna ott a csal'adi v'arban, melyet Teleki Anna (Kem'eny Simon t'ablai "uln"ok feles'ege), az igazi f"o'uri d'ama 'ep'ittetett k'et le'anya sz'am'ara.” Vita Zsigmond, aki anyai 'agon Zeyk lesz'armazott ('edesanyja, Vita "Od"onn'e Zeyk Gabriella egy ideig a Burg lak'oja) az 'ep"ulet t"ort'enet'enek legjobb ismer"oje, 'irja: „Az enyedi Burgnak igazi sz'eps'ege a kert fel"ol bontakozik ki… az 'ep"ulet k"ozep'en kiemelked"o oszlopos torn'ac, amelyre k'etfel"ol k"ol'epcs"o visz fel, 'es karcs'u baluszterek tartj'ak a korl'atj'at, megszabja az eg'esz 'ep"ulet ar'anyait 'es g"or"og"os jelleg'et. A torn'ac felett magasra emelkedik a fed'el, mint hasonl'o emp'irral kevert klasszicista st'ilus'u udvarh'azakn'al is… 'Ime, a Burg, a maga komoly, egyenes vonalaival, amelyekben a torn'ac n'egy oszlopa, a balusztr'ad karcs'u baluszterei 'es az ablakok elhelyez'ese viszi be a f'eny 'es 'arny'ek j'at'ek'at, a v'altozatoss'agot. A kett"o egy"utt olyan m"uv'eszi egys'eget k'epezett, hogy az eml'ek'et mindenki meg"orizte.” Gyulai P'al szerint a „Burg” a reformkori Enyed, Als'o-Feh'er v'armegye sz'ekhelye politikai k"ozpont volt, amelynek harcai „Erd'ely minden megy'ej'eben 'es az eg'esz Sz'ekelyf"old"on visszhangra tal'altak.” Berde M'ari'at'ol 'es Vita Zsigmondt'ol tudjuk, hogy a Varcag'as utcai Burg hat'asa kisug'arzott az erd'elyi politikai 'eletre a XIX. sz'azad folyam'an, sz'amos nevezetes reformpolitikust, 'ir'ot, m"uv'eszt l'atott vend'eg"ul. Berde M'aria Enyed c'im"u kit"un"o v'arosk'ep'eben ezt 'irja: „A kultur'alis 'elettel p'arban haladt a politikai mozgalmass'ag. Igaz, l'eleksz'ama nem 'eri el a hatezret, de a k"ornyez"o falvak udvarh'azai 'evente d'iszes emberseregl"oknek adnak sz'all'ast, kik azt'an c'imeres n'egylovas hint'okon, ragyog'o nemzeti viseletben robognak fel a megyei k"ozgy"ul'esekre. Rokons'ag, de f"oleg az 'erzelmei szerint e rend csaknem mind el'agaz'oja annak a n'egyszegletes telken, a Varcag'asban 'ep"ult, s Kem'eny Simon csal'adj'anak tulajdon'at k'epez"o egyszer"u k'uri'anak,… a megyegy"ul'esekre egybezar'andokl'o Zeykek 'es Kem'enyek mellett a B'anffyak, Kendeffyek, Wessel'enyiek megind'itj'ak Sz'echenyi szellem'eben a harcot, melynek el"ok'esz'it'esei a Burgban folytak, a liber'alis artisztokrat'ak ez igazi v'ar'aban, melynek ismert t"ort'enelmi jelz"ok"ovei az 1831–1834-beli megyegy"ul'esek s az 1841 'es 46-beli orsz'aggy"ul'esek.” A reformkorszakban ide j'art csekelaki udvarh'az'ab'ol politikai tan'acskoz'asokra Kem'eny D'enes, az ellenz'eki politika vez'eralakja (A hajnal emberei c'im"u Berde reg'eny Di'enes b'ar'oja), itt tal'alkoztak a „v'andorpatri'ot'ak”, innen j'art a koll'egiumba 'es Sz'asz K'aroly professzor 'or'aira „a t"ort'enelmi f'enyess'eget visel"o” Kem'eny Zsigmond (Zsig'o b'ar'o), 'es innen indultak ki a megyei 'eletre vagy az orsz'aggy"ul'esre az 'uj'it'o szellem"u politikai gondolatok. A Burg egyik utca fel"oli mell'ek'ep"ulet'eben t"olt"otte gyermekkor'anak j'on'eh'any nyar'at az Als'oj'ar'aban, nagyapj'an'al gyermekesked"o Kem'eny J'anos, a k'es"obbi 'ir'o, az Erd'elyi Helikon marosv'ecsi h'azigazd'aja, 'edesanyj'aval 'es testv'ereivel: „…id"onk'ent felpakolnak minket egy "oreg bat'arba…s hol n'eh'any h'onapra, hol t"obbre feloszlatj'ak j'arai h'aztart'asunkat, 'attelep'itenek Nagyenyedre az 'ugynevezett „csokol'ad'eh'azba”. Igazs'agtalans'ag volna azt 'all'itani, hogy rossz dolgunk volt Nagyenyeden…sok sz'ep eml'ekem is f"uz"odik Nagyenyedhez. Mindenekel"ott arra a h'arom-n'egy h'etre gondolok, amikor betegs'egem miatt el kellett hogy k"ul"on'itsenek n"ov'ereimt"ol, s ez'ert a burgbeliek boldogan befogadtak otthonukba”– eml'ekezik az 'ir'o a Kakukkfi'ok'ak c'im"u k"onyv'eben. Vita szerint az udvarh'az egyik oldalsz'arny'aban lakhatott ifj. Zeyk Mikl'os, a koll'egium tan'ara, a h'ires ornitol'ogus. Az 1848–1849-es szabads'agharc k"uzdelmeit er"osen megszenvedte a Kem'enyek 'es Zeykek hajl'eka is, ak'arcsak a v'aros 'es koll'egiuma. Szil'agyi Farkas reform'atus pap, aki gyermekk'ent 'eli 'at a v'aros elpuszt'it'as'at, Nagy-Enyed pusztul'asa 1849-ben c'im"u, 1891-ben megjelent k"onyv'eben 'irja: „Ezen udvar ir'ant a felszabad'itott jobb'agys'ag, mely az Axentye 'es Prod'an f'ele t'aborok nagy r'esz'et alkotta, h'al'as el"osmer'essel tartozott, mert a 30-as 'es 40-es 'evekben f"oleg az "o 'erdek'eben v'ivott nagy k"uzdelmeknek egyik kiindul'o pontja eme vonz'o 'es bar'ats'agos udvar volt.”Ennek ellen'ere, 161 'evvel ezel"ott, 1849. janu'ar 8-'an az udvart teljesen kirabolt'ak 'es feld'ult'ak. Amikor J'okai 1853-ban els"o 'izben Enyedre l'atogatott, csak a puszta, kormos falakat 'es a gyomos udvart l'athatta. Ez'ert t"olt"otte az 'ejszak'at a Maroson t'ul, Kem'eny Istv'an csombordi k'uri'aj'aban. A v'eres esem'enyek ut'an hossz'u id"ore elcsendesedett a Burg is, ak'arcsak a felperzselt Enyed 'es koll'egiuma. A k'uria lak'oi mindig kapcsolatot tartottak a v'arossal, a koll'egium tan'araival. Vita Zsigmond ennek egy 'erdekes t'eny'et id'ezi: „A Burg csendes falai k"oz"ott fiatalok is 'almodoztak 'es tanultak. A Kem'eny csal'ad egyik b'ajos fiatal l'anya minden h'eten v'arva v'arta a h'etf"o d'elut'anokat, akkor j"ott 'Aprily Lajos magyar irodalom'or'at tartani. Csendes, nyugodt l'eptekkel j"ott a k"olt"o, 'es a magyar irodalmat magyar'azta… szinte hangtalanul t'avozott a Burgb'ol, de a k"olt'eszet csod'alatos vil'ag'at hagyta maga m"og"ott.” Az udvarh'az jeles vend'egei k"ozt el"okel"o helyet foglalt el J'okai M'or, aki 1884. okt'ober 20-'an, amikor ism'et 'atutazott Enyeden, Zeyk K'aroly f"oisp'an vend'ege volt. Itt vend'egeskedett Blaha Lujza is, akinek ablaka alatt f'akly'as szeren'adot adtak h'odol'oi. A Kem'eny-Zeyk k'uria francia szak'acs'anak a gy"ony"or"u l'anya volt az a fiatalon meghalt Mutili R'ozsi, akinek csod'alatra m'elt'o portr'ej'at az Enyeden di'akoskod'o Barab'as Mikl'os festette meg. A II. vil'agh'abor'u els"op"orte egykori lak'oit. A k'uri'at 'allamos'itott'ak, hatalmas termeit lak'asokra osztott'ak fel. A gazdas'agi 'ep"uleteket k'enyszerlak'ass'a alak'itott'ak 'at. Az udvarh'azat k"orbe'ep'itett'ek diszn'o'olakkal, ty'ukketrecekkel, a parkot megsemmis'itett'ek. Egyik sz"oglet'ebe egy tal'an soha nem haszn'alt sportcsarnokot emeltek. Utols'o tulajdonosa, Kem'eny Ferenc b'erbe adta a Burgot, "o maga ritk'an l'atogatott Enyedre. Marosv'as'arhelyi k'enyszerlakhely'en fejezte be 'elet'et. Hal'ala ut'an testv'ere, Kem'eny Judit 'es csal'adja "or"ok"olte az enyedi ingatlant. == "Orhegy, reform'atus temet"o == Az udvarh'azzal szemben, az "Orhegy oldal'an, a reform'atus temet"o legmagasabb pontj'an, a tan'ari s'irok el"otti parcella gondozott s'irjaiban „csendes 'alomban porladnak” a valaha h'ires udvarh'az lak'oi, azok a Kem'enyek 'es Zeykek, akik hal'o porukban sem hagyt'ak el Enyedet. A n'egy hatalmas m'arv'anyk"o alatt pihennek: Magyargyer"omonostori br. Kem'eny D'anieln'e 1804. V. 12–1897. aug. 11.; Kem'eny Gy… ; Zeyk J'ozsefn'e sz. Kem'eny Emma; Zejkfalvi Zeyk D'anieln'e vajai Vajai Katalin; br. Kem'eny Domokos megh.1877; Zeyk "Od"on 1850–1878; Zeyk Mikl'osn'e Zeyk Johanna; Zeyk Mikl'os nagyenyedi tan'ar 1810 (?)–1854; Zeyk J'anos 1816– 1862.; Zejkfalvi Zeyk D'anieln'e, Gyer"omonostori br. Kem'eny I 1865. VI. 7.–1926. V. 18.; Zejkfalvi Zeyk D'aniel 1851–1930. IV. 16. Csak a hatalmas plat'an 'es egy ginkgo biloba r'eszben kisz'aradt csonkjai tekintenek le 'arv'an a sz'ep id"oket meg'elt, elhanyagolt parkra, az udvarh'azra 'es a sokat szenvedett Enyedre. == Forr'asok == Nagyenyed: www.nagyenyed.ro/a-nagyenyedi-burg/ (hozz'af'er'es 2016.11.06) 1 - A Kem'eny csal'ad honlapja: www.kemenyinfo.hu/?xid=f9be0974 (hozz'af'er'es 2016.11.06) 2 – Egy elt"unt vil'ag nyom'aban www.hhrf.org/erdelyinaplo/2003/3en-39/3en-3927.htm (hozz'af'er'es 2016.11.06) 3 - Hol'anyi J'ulianna tusrajza in: www.muvelodes.ro/index.php/Cikk?id=1191 (hozz'af'er'es 2016.11.06) 4 – Koll'egiumunk nagyjai (Bethlen G'abor Koll'egium, Nagyenyed) bethlengabor.ro/files/kollegiumunk nagyjai.htm#Fenichel_S%c3%a1muel (hozz'af'er'es 2016.11.06) 5 – Kem'eny – Zeyk udvarh'az (f'enyk'ep, levelez"olap) in Yotel 348 DVD ISBN 978-615-501-115-3 6 – Barab'as Mikl'os: Mutili R'ozsi portr'eja Cimk'ek: Kem'eny csal'ad Kem'eny Simon Kem'eny D'enes Zeyk csal'ad Zeyk K'aroly Vita csal'ad Nagyenyed Blaha Lujza Barab'as Mikl'os Mutili R'ozsi J'okai M'or 1884 'Aprily Lajos Kem'eny J'anos Erd'elyi Helikon Kacs'o S'andor lapszerkeszt'o Varcag'as utca Kem'eny-Zeyk udvar (Burg). Levelez"o lap. K'ezzel 'irt megjegyz'es a k'ep oldal'an: "Udv"oz"olj"uk az alisp'an 'urat ! Nagyenyed, 1908. IV. 16 Zeyk D'anieln'e, Zeyk D'aniel, Kem'eny Anna, Kem'eny Gyul'an'e C'imz'es a m'asik oldalon k'ezzel: Nagys'agos Sebesi S'andor alisp'an 'urnak Sz'ekelyudvarhely. Postai felad'as b'elyegz"oje: Nagyenyed, 1908 'aprilis 16, postai 'erkeztet'es b'elyegz"oje: Sz'ekelyudvarhely 1908 'aprilis ? 17 ? This photo is licensed under the Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 International license. Feel free to use it — even commercially. Downtown Apartment Budapest Andr'assy www.airbnb.com/rooms/9473191?s=H_tc0QFx

Tags:




Ïîèñê è ôîòîèçîáðàæåíèÿ ïðåäîñòàâëåíû êîìïàíèåé Flickr ñ ïîìîùüþ ñåðâèñà Flickr API ñîãëàñíî Ïðàâèëàì ïîëüçîâàíèÿ ñàéòîì Flick.com è åãî ñåðâèñàìè. Ãðàôè÷åñêèå èçîáðàæåíèÿ ÿâëÿþòñÿ ïóáëè÷íûìè, ðàçìåù¸ííûìè èõ àâòîðàìè â ñâîáîäíûé äîñòóï (Public) è ôèçè÷åñêè ðàñïîëîæåíû íà ñåðâåðàõ Flickr. Âñå ïðàâà íà ôîòîãðàôèè ïðèíàäëåæàò èõ àâòîðàì ñîãëàñíî ïîëüçîâàòåëüñêîìó ñîãëàøåíèþ ñåðâèñà Flickr.com è îõðàíÿþòñÿ çàêîíàìè, ðåãóëèðóþùèìè àâòîðñêèå ïðàâà.