• Каталог /
• Картинки /
• Elekes Andor /

Описание: Atilla (434 – 453) Great king Atilla, emperor of the Hun Empire (called imperator by western and easter romans) was murdered in 453, after his wedding ceremony. The drawing of Edvi Ill'es "Od"on. At the age 13 Attila learned greek and latin in Rome and Ravenna. At 15 one end of his empire was at the river Danube (Today Magyarorsz'ag), the other at the Ural mountains (today in Russia). In 451 he defeated the roman army at Catalaunaum, but spared Rome. Under his rule – besides the huns – the germans, latins, all nations of the Roman Empire gathered. He was the first founder of a Europe whole and free. His vision can be compared to the vision of Csin Si Huang Ti, founder of China, the Empire of the Middle: do all nations unite. Atilla (434 – 453). Edvi Ill'es "Od"on rajza. Attila R'om'aban 'es Ravenn'aban megtanult g"or"og"ul 'es latinul. A g'otokhoz germ'an nyelven sz'olt. Bar'atja volt a r'omai Aetius, akinek k'es"obb riv'alisa. Tizen"ot 'evesen birodalma a Dun'at'ol az Uralig terjedt. A catalaunumi mez"ok"on eljutott eg'eszen Orleansig, ahol 451 –ben gy"ozelmet aratott. Megk'im'elte R'om'at. A kereszt'enys'eg ir'ant felt"un"o nyitotts'agot mutatott. Jeromos egyh'azatya, a Biblia latinra ford'it'oja 'irta 403-ban egyik level'eben: ,,A hunok zsolt'arokat tanulnak". Atilla kir'aly palot'aj'aban meleg vizes f"urd"o m"uk"od"ott, konyh'aj'an k"ul"onf'ele n'epek 'eteleit k'esz'itett'ek. Mid"on Priszkosz rh'etor Attila udvar'aban j'art, a kir'aly m'ar t'ul volt 'elete del'en, 45—50 'eves lehetett. Szak'alla "oszbe vegy"ult, ruh'aja egyszer"u volt, csak tisztas'ag'aval t"unt ki. Attila kir'aly elk'epzel'esei vil'agpolitikai s'ikon mozogtak. M'ar uralkod'asa elej'en egyes'itette 'es megb'ek'itette a k"ul"onb"oz"o hun t"orzseket 'es csoportokat. A kor legnagyobb hadsereg'et, mintegy h'etsz'azezer lovas harcost 'all'itott csatarendbe. N'asz'ejszak'aj'an, 453-ban meggyilkolt'ak, uralkod'oi lakoszt'aly'aban v'erbe fagyva tal'alt'ak. Titokban temett'ek el, s'irja f"ol'e — mint minden hun vez'ernek — nagy halmot emeltek. Fiai — Ell'ak, Dengizik, Emnedzad, Uzindur, Giemz, Hernak, Irnik, vagyis Csaba — t'avolra vonultak apjuk lakhely'et"ol. Dengizik 469-ig uralkodott, keletre h'uz'odva. Irnik 'uj birodalmat alap'itott a Kauk'azus vid'ek'en, az 'ugynevezett 'obolg'ar birodalmat. A legend'as Csaba kir'alyfi visszat'er'es'et a sz'ekelys'eg a mai napig v'arja az 'egi csillag"osv'enyen. Atilla a tur'ani n'epek nagy eur'opai t"orekv'eseinek m'elt'o k'epvisel"oje volt, 'es mindenkin'el messzebbre tekint"oen ismerte fel a rokon n'epek eur'azsiai hivat'as'at. Eur'opa n'epei k"oz"ul a magyar az egyed"uli, amelynek "osei valaha egy t"orzssz"ovets'egben 'eltek azokkal, akiknek v'er'eb"ol Attila kir'aly sz'armazott. A magyarok 'erezhetnek meg egyed"ul valamit abb'ol a bels"o-'azsiai mentalit'asb'ol, amely naggy'a tette a hunokat. Az egys'eges Eur'opa 'alma is Attila v'izi'oj'aban jelent meg el"osz"or. Nemesk"urty Istv'an szerint ,,Attila joggal tekinthet"o az egys'eges kult'ur'aj'u Eur'opa egyik megalapoz'oj'anak. Udvar'aban ott volt eg'esz Eur'opa: a germ'anok (a g'otok), a R'omai Birodalom n'epei 'es a biz'anciak. Ezeket a n'epeket nem egy eur'opai »"Ubermensch« fogta "ossze, hanem egy keletr"ol sz'armaz'o, nagy tehets'eg"u elme, aki a sz'am'ara idegen vil'agban is maradand'ot, "or"ok 'erv'eny"u, k"ovetend"o eszm'et tudott k'epviselni. Ezt a koncepci'o n'elk"uli, elbizakodott Eur'opa soha nem bocs'atotta meg Attil'anak." Legy"unk b"uszk'ek r'a, hogy az egys'eges Eur'opa gondolata nem a g"or"og"ok'e, nem a r'omaiak'e, nem Nagy K'aroly'e, nem a N'emet-r'omai Birodalom'e, hanem a hun nagykir'aly'e, Atill'a'e volt a Krisztus ut'ani V. sz'azadban. A Magyar M"uv'eszet'ert szoborkertj'eben 2010, december 10 –'en avatt'ak fel bronz szobr'at.}}

Tags: