• Êàòàëîã /
• Êàðòèíêè /
• Elekes Andor /
• Sun king...

Îïèñàíèå: Palace of Sun king - Nimrod. Nimrod was son of Kush (Scythian, eldest son of Ham), forefather of Hungarians. Author unknown, scanned by Elekes Andor. Source: P. Szathm'ary K'aroly: Az Emberi M"uvel"od'es t"ort'enete I – II, Tettey 'es T'arsa, Budapest, 1881, page 123 PD-old. A magyars'ag "osapja Kus (szk'ita, Ham legid"osebb fia) fia, Nimr'od. A t"obb ezer 'eves 'ekiratok vizsg'alat'anak eredm'enyei arr'ol tan'uskodnak, hogy a magyars'ag a Mezopot'ami'aban 'elt 'okori n'epnek, a k'ald-sumirnak az egyenes 'agi lesz'armazottja. A magyar n'ep sz'armaz'as'anak gy"okerei No'eig 'es a fiaiig ny'ulnak vissza. Nem az a csod'alatos ebben, hogy No'e az "osapa, hiszen a Biblia szerint a mai emberis'eg "osei No'e b'ark'aj'ab'ol b'ujtak el"o, hanem az, hogy a magyars'ag No'eig visszavezethet"o sz'armaz'asi vonal'anak mind a kr'onik'ainkban, mind az 'ekiratokban 'ir'asos nyoma van. Az "osszek"ot"o kapocs Nimr'od, a magyar kr'onik'akban Nimr'ot, Nemr'ot vagy M'enr'ot. Nimr'od az 'okorban nagyon n'epszer"u volt, sz'amos n'ephagyom'any, sok-sok feljegyz'es 'es k"onyv eml'ekezik meg r'ola. Josephus Flavius szerint Nimr'od kezdem'enyezte B'abel torny'anak az 'ep'it'es'et (a K'aroli Bibli'aban e t'eny n'ev n'elk"ul eml'ittetik), amely 'att'etelesen az eladdig egy nyelven besz'el"o n'ep nyelv'enek "osszezavarod'as'at okozta. A zsid'o Hagadda Nimr'odot 'Abrah'am kort'ars'anak, a b'alv'anyim'ad'as 'es a t"uztisztelet megalap'it'oj'anak tartja. A sz'irekn'el 'Abrah'am Nimr'odot 'eg"o kemenc'ebe vetette, mert nem akart felhagyni a b'alv'anyim'ad'assal. Az arab hagyom'any Nimr'odnak r'o fel minden rosszat 'es j'ot. Chorenei Moses szerint Nimr'od birodalma az "orm'eny hegyekig ny'ult. M'asok azonos'itj'ak az assz'ir Ninussal, Ninive alap'it'oj'aval. Az 'obabiloni korb'ol sz'armaz'o un. „Nabateus mez"ogazdas'ag” c. arab k"onyvben az 'all, hogy Nimr'od annak a babiloni dinaszti'anak az 'el'en 'all, amelyet k'ana'aninak neveztetnek. Ar'abia m'as r'esz'en kusit'anak tartj'ak. Berossos Evechoust (Evekus), az els"o v'iz"oz"on ut'ani babiloni uralkod'ot azonosnak tartja Nimr'oddal 1/4 'es az Evekus n'evb"ol val'oban kihallik a „kus” sz'o. (Tal'an, val'oban azonoss'agot takar?) Az 'ekiratok szerint a Biblia eml'itette Nimr'od azonos Gilgamessel. Neve a r'egi g"or"og"ok szerint Gilgamos, innen sz'armazik a k"ozismert Gilgames elnevez'es. Az 'ekiratokban (G)IS-DU-BAR, de mind a sumir 'ekiratos t'abl'akon, mind az assz'irok 'altal "osszeszerkesztett Gilgames eposzban t"obbf'ele 'ekjellel 'irt'ak a nev'et, 'es t"obbf'elek'eppen is hangz'os'itott'ak. Ennek oka, hogy a Gilgames-t"ort'enetek sz'amos 'okori n'ep hagyom'any'aban, 'ir'asos eml'ekeiben fennmaradtak, 'es a sz"ovegek egym'ast'ol igencsak t'avoli helyeken ker"ultek el"o. 'Igy, ha a t"ort'enetek azonosak is, a nevek 'ir'as'aban ('es hangz'os'it'as'aban) bizony elt'er'es van. Leggyakoribb jelent'ese „a napisten fokos'anak h"ose”. E jelcsoportnak m'as 'ertelmez'ese is lehet, mert a k'ald-sumir jelek jobbad'an t"obbjelent'es"uek, de a k"ul"onf'ele jelent'esek nincsenek sz"oges ellent'etben egym'assal. Egybevetve a Bibli'at 'es a Gilgames eposzt, kider"ul, hogy val'oban egyazon szem'elyr"ol, b'ator vad'aszr'ol 'es harcosr'ol, „utaz'or'ol” van sz'o. Mindkett"o birodalomalap'it'o, m'egpedig az els"o a (kis)'azsiai birodalom'e. Izdubar kir'alys'ag'anak k"ozponti magja Sinear (=Sumer) 'es Akkad, Babilon, Erek (az "or"ok v'aros) 'es Nippur. Nimr'od „birodalm'anak kezdete volt B'abel, Erekh, Akk'ad 'es K'aln'eh a Sine'ar f"oldj'en. Izdubar 'es Nimr'od els"o birodalma ugyanazon ter"ulet volt. Nimr'od „e f"oldr"ol ment azt'an Ass'iri'aba 'es 'ep'it'e Niniv'et, Rekhoboth v'aros'at 'es Kalaht. 'Es Reszent Ninive k"oz"ott 'es Kalah k"oz"ott” A h'eber iratok Assz'iri'at „Nimr'od f"oldj'enek” nevezik. Izdubar is Assz'iria fel'e kelt 'utnak, hogy megv'ivjon Humbab'aval. George Rawlinson angol asszirol'ogus 'irja, hogy Nimr'od val'oban a babiloni uralom l'etrehoz'oja volt, 'es egy vagy k'et 'evsz'azaddal a m'ed vagy az elamita dinasztia el"ott uralkodott. Teh'at e meg'allap'it'asok egym'assal egybev'agnak. Mind Nimr'od, mind Gilgames birodalm'anak kezdete Sumerhoz k"ot"odik, 'es szinte ugyanazon v'arosokat alap'itj'ak, ezut'an v'andorolnak Assz'iri'aba. Izdubar apja Samas, a napisten, „amelyet Kusu-nak is lehet olvasni.” E n'ev azonosnak t"unik a Kus n'evvel. A Biblia szerint Nimr'od Kus egyik fia, teh'at kusita, vagyis eti'op. A kutat'ok t"obbs'ege a kusit'akat Eti'opi'ab'ol sz'armaztatja;. A magyar n'ephagyom'any 'Arp'ad n'ep'et, az er"oteljesebb alkat'u 'es s"ot'etebb b"or"u fekete magyarokat kusit'anak tartja, szemben a kisebb, kiss'e mongoloid hunokkal. Mit mondanak a mi kr'onik'aink? - A Thur'oczy kr'onik'at az'ert szeretem jobban a t"obbin'el, mert Nimr'odr'ol 'es a magyarok eredet'er"ol szinte minden korabeli ismeretet k"oz"ol, s ami a r'egi keleti forr'asokban megvan, az megvan abban is. M'aty'as kir'aly kr'onika'ir'oja nem bizony'itott t'enyk'ent k"ozli ezen ismereteket, hanem egym'as mell'e 'all'itva, mindegyiket felsorolva, hogy ilyen v'elem'eny is van, olyan is van. Az egyik 'ir'o ezt k"ozli, a m'asik azt, s az olvas'ora b'izza, hogy meggy"oz"od'ese 'es lelkiismerete szerint melyiket fogadja el. „Szent Jeromos megjegyzi: Kh'us nemzette Nimr'odot. Ez volt az a Nimr'od, aki No'e ut'odait r'avette az 'Ur elleni l'azad'as'aban ama h'ires torony 'es v'aros 'ep'it'es'ere. A hagyom'any azt tartja, hogy e torony 'ep'it'ese N'ubia 'es Egyiptom hat'ar'an t"ort'ent, m'asok viszont azt mondj'ak, hogy K'alde'aban az Eufr'atesz foly'o mellett volt n'emelyek 'ugy tartj'ak, hogy ez a Nimr'od volt a hunok, vagyis a magyarok "osapja. Nimr'od, az 'ori'as a nyelvek "osszezavarod'asa ut'an Havilah f"oldj'ere k"olt"oz"ott, amit most Perzsi'anak neveznek, 'es itt k'et fiat nemzett En'eh nev"u feles'eg'enek, az egyiket Hunornak, a m'asikat pedig Magornak nevezt'ek: v'eg"ul is az "osszes hunok, vagyis a magyarok ezekt"ol vett'ek eredet"uket. Azt is mondj'ak, hogy ugyanennek a Nimr'odnak m'as feles'egei is voltak, 'es 1/4 m'as fiakat is nemzett, 'es hogy ezek 'es ut'odaik Perzsi'aban laknak, testalkatuk 'es sz'in"uk hasonl'it a hunok'era, csup'an besz'ed"uk k"ul"onb"ozik t"ol"uk valamelyest, ahogy a sz'aszok'e a t"uringiaik'et'ol.” Thur'oczy teljesen vil'agosan utal arra, hogy Perzsi'aban Nimr'od lesz'armazottjai 'eltek, s rem'elj"uk m'eg ma is 'elnek, akik hozz'ank, magyarokhoz hasonl'itanak. Ezt a Tarih-i "Ung"ur"usz is al'at'amasztja: „A r'egi id"okben a Madzsar t"orzs nemzets'ege Nemr'od gyermekeit"ol sz'armazott. Nemr'odnak volt egy Ankisza nev"u feles'ege, s ett"ol a feles'eg'et"ol k'et fia sz"uletett. Az egyiket Magornak, a m'asikat Hunornak h'ivt'ak.” A fi'uk feln"ove, Nemr'oddal, az apjukkal vad'aszni indultak. Nemr'od egy vadra bukkant, amely Adzsem hat'ar'an elt"unt. Adzsem a Kaspi-tenger d'eli r'esz'en fekszik, Perzsia (ma Ir'an) 'eszaki r'esze. Itt 'ep'itettek a fi'uk egy monostort. A Tarihi "Ung"ur"usz Hunort tartja a magyarok "osapj'anak nem pedig Magort. A magyar hagyom'any meg Magort tartja a magyars'ag n'evad'o "os'enek. El"ofordulhat, hogy a Magor-f'ele n'evad'asban szerepet j'atszhatott a n'epetimol'ogia, hiszen a Kuma parti Madsar (=Magyar) v'aros neve "osszecseng Magor nev'evel. - A Tarihi "Ung"ur"usz Hunor 'es Magor 'edesanyj'at Ankisz'anak nevezi. A kr'onik'ak pedig En'ehnek. En'eh nev'enek jelent'es'et sokan boncolgatt'ak, figyelemrem'elt'o irodalma van. Ankisza neve sumir eredet"unek. A latin bet"us nevek 'ekjelekre val'o 'at'ir'as'at, 'ertelmez'es'et nagyon 'ovatosan kell v'egezni. Ennek ellen'ere megteszem, mert 'erdekes, ha nem is bizony'ithat'o eredm'enyt ad. Bizony'itott csak akkor lesz az al'abbi fejteget'es, ha valamelyik t'abl'an, nem k"ul"on-k"ul"on, hanem sz'oszerkezetk'ent el"obukkan Ankisza neve. A n'ev sz'otagolva AN.KI.SzA. Jelent'ese az „'Eg-F"old term'ekeny'itettje”. Az utols'o „term'ekeny'itett”-k'ent 'ertelmezett 'ekjel sz'oszerinti jelent'ese „valaki 'altal megterm'ekeny'itett”. Ezen k'iv"ul m'as olvasat is meg'alln'a a hely'et, de azok is k"ozel 'allnak a fenti 'ertelmez'eshez. Az Ankisza n'ev jelent'ese, m'eg akkor is, ha felt'etelezett meger"os'iti Nimr'od lesz'armazottjainak, Hunor 'es Magor ut'odainak csod'alatos eredet'et. A magyar kr'onik'ak 'es a k'ald-sumir sz"ovegek egybevet'ese, gondos tanulm'anyoz'asa azt sugallja, hogy a magyar nagyon-nagyon r'egi n'ep. Eredete a v'iz"oz"onig, felt'etelez'esem szerint a v'iz"oz"on el"otti id"okre ny'ulik vissza. Az 'ekiratok alapj'an ez t"obb mint val'osz'in"u. A magyars'ag t"obb 'evezredes t"ort'enelme bizony'itja, hogy n'ep"unk Isten oltalma, v'edelme alatt 'all. Ezt az isteni kegyet megpr'ob'altat'asokkal, neh'ezs'egekkel szolg'alta 'es szolg'alja meg, mert az 'evezredek 'ota tart'o ny'ilt vagy alattomos elveszejt'es"unkre val'o idegen t"orekv'es, 'arm'anykod'as ellen'ere sem elt"untetni, beolvasztani, sem megsemmis'iteni nem siker"ult. N'ep"unk olyan, mint por'ab'ol 'eledt f"onixmad'ar, amely minden "otsz'azadik 'evben el'egeti mag'at, hogy azt'an hamvaib'ol 'uj 'eletre keljen 'es tov'abb'eljen. 'Ugy legyen! - A K'ezai-f'ele kr'onika Nimr'odot tal'al'oan Nemr'otnak h'ivja. Nemr'ot (=nem r'ott) sokatmond'o n'ev, s tal'an azt jelenti, hogy No'e fi'anak, Kh'amnak az unok'aj'at, Nimr'odot nem 'atkozta, nem r'otta meg? Nimr'od meg nemcsak sz'armaz'as'ara, hanem kin'ezet'ere n'ezve is kusita. A r'ola k'esz"ult 'abr'azol'asokat n'ezve semmik'eppen sem tarthat'o szemit'anak. Mind a k'ald-sumir 'ekiratok, mind a Biblia tan'us'aga szerint 'el"o, t"ort'enelmi szem'ely, nagy kir'aly 'es hadvez'er volt. Az 'altala alap'itott v'arosok Mezopot'ami'aban a legr'egebbiek. P'eld'aul a Talmud szerint Kalneh azonos Nippurral, a sumirok vall'asi k"ozpontj'aval. Ami'ota vil'ag a vil'ag, a t"ort'enelmi esem'enyek ism'etl"odnek, csak a szerepl"ok k"ont"ose v'altozik. Voltak hatalmas, h'od'it'o, de az id"ok folyam'an nyomtalanul elt"unt, s voltak dics"o, majd megh'od'itott, kij'atszott 'es megcsalt, de ma is l'etez"o n'epek. A magyars'ag ez ut'obbiak k"oz'e tartozik. T"ort'enelm'eben bizonyos esem'enyek id"or"ol id"ore ism'etl"odnek. Nem volt ez m'ask'ent az 'okorban, 'es nincs m'ask'ent ma sem. A Biblia 'es a magyar kr'onik'ak szinte egybehangz'oan k"ozlik Nimr'odr'ol, hogy „kezde hatalmass'a lenni a f"old"on hatalmas vad'asz vala az 'Ur el"ott”, annak ellen'ere, hogy atyjafi'at No'e, a d'edapa meg'atkozta: „No'e sz"ol"ot "ultete 1/4 , iv'ek a borb'ol, s megr'eszeged'ek, 'es meztelenen vala s'atra k"ozep'en. Felt'etelezhet"o, hogy Kh'ammal egy"utt Kana'an is l'atta No'et, s a Biblia e r'eszt valamilyen okb'ol kifoly'olag hom'alyban hagyja, illetve nem pontos'itja, 'es „az "o kisebbik fia” meghat'aroz'as tal'an Kana'anra, 'es nem Kh'amra vonatkozik. Ak'ar 'igy, ak'ar 'ugy, az 'atok, a megrov'as Nimr'odot nem illette. (Marton Veronika sumerol'ogus: Nimr'od, a magyarok 'es a hunok "osapja c. el"oad'as vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?album=2638&... emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/nimrod-az-osi-nap-kiraly.html

Tags: